Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Ausztrália ideiglenes menedéket nyújt az Ukrajnából érkezőknek

Ausztrália kormánya szerdán bejelentette, hogy kész ideiglenes menedéket nyújtani a válsághelyzetben lévő Ukrajnából érkezőknek, de később vissza kell térniük hazájukba.

Julie Bishop külügyminiszter a parlamentben azt mondta, hogy az ukrán állampolgárok meghosszabbított vízumért folyamodhatnak, és Ausztráliában maradhatnak mindaddig, "amíg országukat veszély fenyegeti".

Bishop nem részletezte, pontosan milyen fenyegetettségre gondol, csupán annyit mondott, hogy Ukrajnában jelenleg "ingatag és nagyon feszült" a helyzet.

A Krím félsziget térségét jelenleg orosz csapatok ellenőrzik Ukrajnában, és egyes vélemények szerint az ország közel áll a háborúhoz.

Az ausztrál miniszter nem mondta meg pontosan, mennyi időre meghosszabbított vízumok kérhetők, és azt sem közölte, korlátozzák-e a befogadandó ukránok számát.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×