Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) külön is felhívta Kína figyelmét a helyzet tarthatatlanságára, a lakosságot pedig az otthonmaradásra biztatta. Bernhard Schwartländer, a WHO-nak a Kínáért felelős vezetője közölte, hogy állandó kapcsolatban vannak a pekingi illetékesekkel és segítenek a megoldáskeresésben. Mint mondta, "nincs könnyű megoldás", a probléma kezelése az ipar és a gazdaság irányítását érinti.

Az országos egészségfelügyeleti főhatóság mindeközben bejelentette, hogy a megfigyelt 161 városból 58-ban találták erősen szennyezettnek a levegőt, 23-ban "súlyos" a helyzet. Közölték azt is, hogy növelni szándékoznak a megfigyelőállomások számát.

Ezzel egy időben újabb kutatási projekteket indítanak kapcsolódó témákban, így a megelőző technológiák, a szmoggal összefüggésbe hozható betegségek, a veszélyeztetett korcsoportok területén. Határoztak az egészségvédelemmel kapcsolatos rendszeres ismeretterjesztés megkezdéséről is.

Szerdai jelentések szerint legalább 15 tartomány kötelezte már el magát írásban, hogy öt éven belül számottevő eredményeket érnek el a levegőminőség védelmében. A főváros kormányzata 760 milliárd jüant kíván erre a feladatra fordítani.

A szomszédos Hopej tartományban, ahol a kínai acél egynegyedét gyártják, meghatározták az acél- és cementgyárak termelési korlátját és a kvótaengedélyekkel visszaélők ellen szigorú fellépést ígértek. A termelést mindkét ágazatban 1,5 millió tonnával tervezik csökkenteni még az idén.

A környezetvédelmi tárca jelezte, hogy a napokban kiküldött ellenőrei több helyen hiányosságokat fedeztek fel, így például a szénbányászatáról ismert Sanhszi tartomány székhelyén, Tajjüanban és a szomszédos belső-mongóliai Paotouban.

Peking polgármestere, Vang An-sun a múlt hónapban a helyi törvényhozás ülése alkalmával újságírók előtt azt mondta, "fejét vehetik", ha 2017-re nem lesz jobb a levegő a 20 milliós metropoliszban.

A közvéleményt azonban egyelőre nem győzték meg sem tervszámok, sem a fogadkozások. A sajtót és a közösségi médiát élénken foglalkoztatja a súlyos szmoghelyzet. Kritikus bejegyzések tömege született a témában, nem ritkán ingerülten a valós mérési adatok meghamisításával vádolják a helyi kormányzatokat.

Vannak, akik némi iróniával igyekeznek kezelni a helyzetet, például arcmaszkot helyeztek a kiemelkedő kínai személyiségek szobraira a Peking egyetemi kampuszán. A mikroblogok világában Mao Ce-tung néhai elnök közismert Tienanmen téri portréja is feltűnt, némileg módosítva: szeme behunyva, haját szél fújja, arcát pedig maszk takarja.