Barroso a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában megerősítette azt az álláspontját is, hogy az unión belüli szabad munkaerő-áramlás - a brit kormány szándékaival ellentétben - semmiféle újratárgyalás részét nem képezheti.

Barroso a skót függetlenségi törekvésekkel kapcsolatban kijelentette: ha egy olyan új ország, amelyik egy jelenlegi EU-tagállamból válik ki, önállóan csatlakozni kíván az unióhoz, akkor új csatlakozási kérelmet kell benyújtania, és ezt az összes többi tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia. "Rendkívül nehéz lenne elérni, sőt lehetetlennek is bizonyulhat" az egyhangú jóváhagyás elérése olyan esetben, amikor egy jelenlegi uniós tagállamtól elszakadó, újonnan függetlenné vált ország folyamodik EU-tagságért - fogalmazott az EU-bizottság elnöke.

Barroso nem kívánta közvetlenül kommentálni azt a riporteri felvetést, hogy például a "saját tartományai elszakadási törekvéseinek problémáival küszködő" Spanyolország megakadályozhatja-e a független Skócia EU-felvételét. Az Európai Bizottság elnöke azonban a skót csatlakozási folyamat nehézségeit illusztrálandó kijelentette: Spanyolország még a független Koszovó elismerését is ellenzi, és "bizonyos mértékig két hasonló ügyről van szó".

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök-helyettes vasárnapi nyilatkozatában mindazonáltal "nevetségesnek" minősítette, hogy az Európai Bizottság elnöke párhuzamot vont Skócia és Koszovó helyzete között. Sturgeon szerint a skót kormány egyetlen más EU-tagállamtól sem kapott olyan jelzést, amely arra utalna, hogy az uniós társállamok megvétóznák a független Skócia EU-csatlakozását. Hozzátette: Skócia EU-tagságáról egyébként sem Barroso, hanem a skót nép és a társállamok döntenek majd.

Visszautasította Barroso kijelentéseit John Swinney skót pénzügyminiszter is. Swinney szerint a bizottsági elnök "ostobaságokat beszélt", amikor Skóciát Koszovóhoz hasonlította, különös tekintettel arra, hogy Skócia - Koszovóval ellentétben - már négy évtizede az EU tagja az Egyesült Királyság részeként.

A pénzügyminiszter is hangsúlyozta, hogy egyetlen EU-tagállam részéről sem érkezett olyan jelzés, amely a skót EU-csatlakozás vétójának szándékára vallana. Swinney szerint ilyesmire Spanyolország sem tett utalást.

Barroso a skót függetlenségi törekvésekkel kapcsolatban már korábbi nyilatkozataiban is leszögezte, hogy az EU szabályai értelmében egy uniós tagállam függetlenné váló országrészének újból tagságért kell folyamodnia, ha csatlakozni kíván az EU-hoz. Azt azonban most jelentette ki első ízben, hogy véleménye szerint a lehetetlenséggel lenne határos egy ilyen jellegű felvételi kérelem egyhangú elfogadtatása a tagállamokkal.

A BBC televízió politikai kommentátora a vasárnapi interjú után úgy fogalmazott, hogy Barroso "kézigránátot hajított" a skót függetlenségi kampány közepébe.

Alex Salmond skót miniszterelnök, a Skóciát 2011 óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője két éve hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenségéről. A referendumot a skót kormány 2014. szeptember 18-ára írta ki. A népszavazáson egyetlen, egyszerű választást lehetővé tévő kérdésre kell majd válaszolni, amely úgy szól, hogy Skócia független ország legyen-e.

Az önálló skót EU-tagság mellett a népszavazási kampány másik fő ütközőpontja az, hogy Skócia - a skót kormány tervei és szándékai szerint - megtarthatná-e a fontot fizetőeszközéül függetlenné válása esetén. A brit kormány az utóbbi hetekben több egyértelmű nyilatkozatban ennek lehetőségét gyakorlatilag kizárta. George Osborne pénzügyminiszter legutóbbi a múlt héten jelentette ki, hogy a brit font "nem CD-kollekció, amelyen szakítás után osztozkodni lehet (...) ha Skócia elhagyja az Egyesült Királyságot, akkor elhagyja a fontot is".

Barroso a vasárnapi BBC-interjúban az EU-n belüli szabad mozgással kapcsolatban határozottan kijelentette: ez egyike az unió alapvető szabadságjogainak, és így nem képezheti tárgyát semmiféle olyan tárgyalásnak, amelynek célja Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerének átalakítása.

A Konzervatív Párt vezette brit kormány 2017-ig népszavazást kíván tartani Nagy-Britannia EU-tagságának jövőjéről, de addig újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A London által tervezett tárgyalások egyik központi eleme az unión belüli szabad munkaerőmozgás korlátozásának igénye, akár számszerű korlátok formájában is.

Barroso a BBC televízióban mindazonáltal leszögezte: nem lehetséges, hogy bármely EU-tagállam számszerű korlátok közé szorítsa a más uniós országokból érkező munkavállalók bevándorlását, mivel ez is teljesen ellentétes lenne az uniós alapelvekkel.

Barroso szerint az ilyen brit törekvéseket a brit gazdaság is komolyan megszenvedné. Jelenleg 2,2 millió brit állampolgár él más EU-tagállamokban, és a brit munkavállalóknak - így a brit vállalatoknak is - korlátlan hozzáférésük van az EU egységes piacához. Ha azonban Nagy-Britannia korlátozásokat vezet be az EU-bevándorlókkal szemben, akkor "viszonossági lépésekre" számíthat a többi uniós ország részéről, mert a korlátlan hozzáférés nem lehet egyirányú - hangsúlyozta a bizottsági elnök.