A kínai média bő terjedelemben foglalkozik a történelmi jelentőségűnek és a kétoldalú kapcsolatokban áttörésnek minősített eseménnyel, amelynek a Kínai Köztársaság egykori fővárosa, a kelet-kínai Csiangszu tartomány székhelye, Nanking ad otthont.

A két tárgyalófél Csang Cse-csün, a kínai államtanács tajvani ügyekért felelős irodájának vezetője, valamint egy húsztagú delegáció élén Vang Jü-cse, a szárazföldi ügyek tajvani tanácsának első embere.

A hivatalos jelentések szerint Vang látogatására az "1992. évi konszenzusként" emlegetett megállapodás alapján kerülhetett sor, s alapvető célja a kölcsönös politikai bizalom elmélyítése. "Nehezen megszerzett esély, és remélem, minden rendben zajlik majd" - jegyezte meg Vang elutazása előtt a repülőtéren.

Az eddig kiszivárgott információk szerint a tárgyalások napirendjén szerepel új képviseleti irodák kölcsönös megnyitása, a térségbeli gazdasági összefogás szorosabbra fűzése és a szárazföldi Kínában tanuló tajvani diákok jobb egészségügyi ellátásának előmozdítása. Megfigyelők szerint az alkalom magasabb szintű kétoldalú találkozó előkészítését is szolgálja.

Egy lehetséges találkozó Hszi Csin-ping kínai államelnök-pártfőtitkár és Ma Jing-csiu, Tajvan első embere, a kormányzó Kuomintang párt elnöke között már felvetődött a médiában, de szakértők szerint tajvani részről olyan feltételeket támasztottak, ami ennek létrejöttét egyelőre kérdésessé teszi.

Vang négy napra érkezett Kínába, Nankingban még felkeresi a Kuomintang alapítójának, a kínai forradalom atyjának, Szun Jat-szennek a mauzóleumát. Vizitjének második állomása Sanghaj lesz.

Peking és Tajpej viszonya az elmúlt öt évben, a Kuomintang párti Ma vezetése alatt látványosan javult, összesen 19 kétoldalú megállapodást írtak alá, amelyek többségükben a gazdasági, a kereskedelmi, a pénzügyi és a civil szférát érintik.

Peking már korábban sem titkolta, hogy szeretné felgyorsítani a közeledés folyamatát és azt a politikai tárgyalások irányába terelni. Hszi Csin-ping korábban rámutatott, hogy Peking egyenlő felek közti párbeszédet, ésszerű és méltányos megegyezést ajánl Tajvan számára. A tajvani vezetés ugyanakkor óvatosabb és tartózkodóbb a kérdésben.

Tajvan 1949, a kínai polgárháború befejezése óta de facto önálló államként működik, miközben Peking az "egy Kína" elv alapján országa részének tekinti a szigetet. A Kínai Kommunista Párt és a mindenkori pekingi vezetés deklarált célja az ország jövőbeli békés újraegyesítése.

Legutóbbi megválasztásakor Ma úgy nyilatkozott, hogy a politikai tárgyalásoknak még nincs itt az idejük, azoknak ma nem kedvez a tajvani belpolitikai helyzet, Ma csökkenő népszerűsége sem. Peking ugyanakkor - épp a kiszámíthatatlan belpolitikai fejlemények miatt - érezhetően szeretné felgyorsítani a "békemegállapodás" megkötését.