Az EBRD minimális mértékben ugyan, de rontotta a működési területének egészére adott idei GDP-előrejelzését, ugyanakkor Közép-Európa - ezen belül a magyar gazdaság - növekedésére vonatkozó prognózisait javította.

A felzárkózó európai gazdaságok reformjainak finanszírozására 1991-ben alapított bank térségi átlagban - a működési terület országai közé nemrég felvett, átalakuló arab országokat is beleszámítva - most 2,7 százalékos GDP-növekedést vár 2014-ben. Az előző, novemberben összeállított EBRD-becslésben 2,8 százalékos idei növekedési előrejelzés szerepelt ugyanerre a térségre.

Az EBRD ugyanakkor megállapította, hogy az euróövezethez szoros szálakkal kötődő közép-európai és balti gazdaságok kilábalási üteme a valutaunió élénkülését követve gyorsulásnak indult, és különösen Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban kap egyre nagyobb lendületre a növekedés. Erre a szűkebb térségre a bank a keddi prognózisban 2,2 százalékos átlagos növekedést jósolt 2014-re. Az EBRD kiemelte, hogy ez a kétszerese a bank által 2013 egészére várt ütemnek: a pénzintézet előzetes becslése szerint ebben a csoportban tavaly összességében 1,1 százalékos lehetett a GDP-növekedés átlaga.

Magyarországon a bank most 1,7 százalékos idei GDP-bővülést vár. Az előző EBRD-előrejelzésben 2014-re még 1,2 százalékos magyar növekedési becslés szerepelt.

A londoni City elemzői közösségén belül ugyanakkor a javított EBRD-prognózis is a borúlátóbbak közé tartozik.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai a minap közölték, hogy a legutóbbi aktivitási és üzleti bizalmi adatok alapján fenntartják a 2,6 százalékos idei magyarországi GDP-növekedést valószínűsítő előrejelzésüket.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői nemrégiben ismertetett, felülvizsgált térségi helyzetértékelésükben 2014 egészére 2,2 százalékos GDP-bővülést jósoltak a magyar gazdaságban.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni szakelemzői a várakozásokat meghaladó tavalyi első háromnegyedévi lendület nyomán az általuk addig várt 2,0 százalékról nemrégiben 2,3 százalékra emelték az idei magyar GDP-növekedésre adott becslésüket.

A kedden ismertetett új EBRD-prognózis Magyarországgal foglalkozó részében a bank elemzői hangsúlyozták, hogy a vártnál jobb tavalyi első háromnegyedévi teljesítmény fő hajtóerejét a nettó export megugrása, az állami beruházások és a mezőgazdaság teljesítményének jelentős javulása adta.

Az EBRD szerint az újabb közműdíj-csökkentések nyomán tovább növekedhet a lakosság elkölthető reáljövedelme és így a fogyasztás a választások előtti időszakban, a díjcsökkentéseknek azonban hosszabb távon jó eséllyel negatív következményei lehetnek a beruházásokra a közműszektorban.

Az EBRD elemzői közölték, hogy az igen jelentős növekedéstámogató gazdaságpolitikai intézkedések - különösen a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes kamatozású növekedési hitelprogramja - nyomán javították 1,7 százalékra a magyar gazdaság idei növekedésére adott előrejelzésüket. Az EBRD véleménye szerint azonban "a kedvezőtlen jogi, beruházási és pénzügyi környezet" középtávon érdemben csökkentette a magyar gazdaság trendnövekedését, vagyis azt a tartós növekedési ütemet, amelyet a magyar gazdaság inflációs kockázat nélkül potenciálisan elérhet.

A bank az aggasztó jelek közé sorolta, hogy az átalakuló térség egészében a tavalyi harmadik negyedévben nettó tőkekiáramlás volt tapasztalható, ami két éve nem fordult elő. A közép-európai, a balti és a délkelet-európai térségben a portfólióáramlás fordult negatív tartományba, és a működőtőke-beáramlás sem volt elégséges a régió bankrendszereiben zajló, forráskivonással járó mérlegalkalmazkodási folyamat kompenzálására, jóllehet korábban a portfólió- és a működőtőke-beáramlások együttesen ellentételezték e folyamat negatív tőkeáramlási hatásait ebben a csoportban.

Az EBRD szerint valószínű a nettó kiáramlás folytatódása, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államokban - az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési programjának leépítése nyomán - várhatóan fokozatosan egyre feszesebbé válnak a monetáris kondíciók.

A bank szerint az átalakuló térség növekedésének fenntarthatóvá tételéhez a szerkezeti reformok újraindítása szükséges. Ezen belül is elsődleges feladat az energiaszektor reformjának elmélyítése, emellett fel kell számolni a fenntarthatatlan támogatásai programokat és az olyan mértékű hatósági árcsökkentéseket, amelyek a hosszú távú költségmegtérüléshez szükséges szintek alá viszik az árakat. Biztosítani kell a nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóságát, és a térségi gazdaságok hosszú távú versenyképességének növelése érdekében új lendületet kell adni a privatizációnak - áll az EBRD keddi térségi jelentésében.