A történész szerint nagyon bölcs döntés született a két Fico-kormány közti időszakban, amikor számos elemzés született arról, hogyan lehetne elmozdulni az időnként már nyílt konfliktusokkal fenyegető holtpontról. A vizsgálódások arra terjedtek ki, hogyan lehetne az alapszerződéses logika mentén fokozatosan eljutni egy-egy szakmai megoldáshoz különböző kérdésekben Bős-Nagymarostól kezdve egészen a határ menti együttműködés különböző problémáiig.

Azt gondolom, hogy ez a konstruktív viszony folytatódik most a második Fico és a második Orbán-kormány idején, amikor a legmagasabb szinten, kölcsönös egymásra utaltság és kölcsönös érdekek mentén meg tudják találni az együttműködési pontokat - vélekedett a történész.

Ez több, mint lélektani pozitívum: lehetőséget teremt egy módszeres, menetrendszerű politizálásra, tehát arra, hogy a két kormányzat a legnehezebb tételeket is elővehesse - mutatott rá Szarka László. Hozzátette: ezzel együtt azt kell mondani - és a kritika erősödik a szlovákiai magyar és a magyarországi ellenzéki sajtóban is -, hogy most már nagyon fontos lenne ezt a kegyelmi állapotot, amikor a két miniszterelnök láthatólag elég közel érzi magát, arra felhasználni, hogy nagy dolgokban is szülessenek megállapodások.

Úgy vélte, az állampolgársági törvény módosításában ez nem várható, hiszen a tervezet szerint Szlovákia lényegében csupán engedélyt ad a szlovákiai magyarok áttelepülésére, ha fel akarják venni a magyar állampolgárságot.
Gyakorlatilag az állampolgársági törvényben meglévő migrációs logikát, mozgósító motívumot erősítené fel a szlovák kormányzat, és ez nem szerencsés - hangsúlyozta a történész.

Hiszen mi nem erre gondoltunk, hanem arra, hogy a két fél majd leül, és áttekinti a helyzetét annak a százezer embernek, akinek rokona van Magyarországon és annak az ötvenezernek, akinek itt munkahelye van, illetve a nálunk tanuló 30 ezer diáknak. Most nem ez történik, hanem egy nagyon egyetemleges megoldással beszűkítik a teret, illetve felkínálják azt a lehetőséget, hogy Magyarországon legyen tartós lakhelye az érintetteknek - magyarázta a történész.

Összességében azonban úgy vélte: nagyon meg kellene becsülnünk a szlovák-magyar kapcsolatoknak a kedvező hangulati elemeit, mert látni, hogy "Romániában is milyen gyorsan beborult az ég".

Szarka László szerint az energetikától kezdve a közlekedésen keresztül a legkülönbözőbb tranzit és kereskedelmi kapcsolatainkban kulcsfontosságú lehet Szlovákia Magyarország számára.

A történész arra is kitért, hogy a meghiúsult társulási szerződés ellenére az Európai Unió nem fordulhat el Ukrajnától.

Utalt arra: Oroszország számára kulcsfontosságú, hogy Ukrajna státusza ne az ő befolyása nélkül változzék. "Tehát arról a majdnemhogy csodaszámba menő elképzelésről, hogy Ukrajna Oroszországot kihagyja a játékból, bebizonyosodott: ez nem működik. A nagyvonalú putyini ajánlathoz - a 15 milliárdos kölcsönről és az egyharmados gázár-csökkentéshez - képest pedig az unió ilyen ajánlatokat nem tud tenni".

Ukrajna előtt a kapukat bezárni a biztosan nem szabad, meg lehet találni azokat a megoldásokat, amelyek révén egy jobb időszakban Ukrajna ezt a közbülső státuszát a maga javára tudja fordítani - hangsúlyozta a történész.
Arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna megosztott e kérdésben. Mint mondta, a magyarság és Nyugat-Ukrajna, a ruszinság abban érdekelt, hogy Kijev Európa-barát és Európa-konfom legyen, Ukrajna másik része viszont azt szeretné, hogy az oroszországi szálak nagyon erősek legyenek.

A 150 ezres magyar érdek természetesen nagyon kicsi részérdek, de Ukrajna népességének - és ezt látni a kijevi utcákon - egy jelentős része szintén ezt a nyugati kötődést támogatja - mutatott rá Szarka László.

A teljes Arénát meghallgathatja, ha ide kattint.