A januári, történelmileg első közvetlen elnökválasztást Milos Zeman, a korábbi (1998-2002) szociáldemokrata miniszterelnök nyerte meg, míg az októberi előre hozott képviselőházi választáson a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) diadalmaskodott.

A csehországi politikai tájkép leírása azzal lesz teljes, ha hozzátesszük: a parlamenti felsőházban, a szenátusban és a középszintnek számító régiókban - a jobboldalinak számító Prága kivételével - már több mint egy éve, a szociáldemokratáké-kommunistáké volt a többség.

A cseh jobboldal mai helyzetét jól illusztrálja, hogy meghatározó egyénisége, az államfői bársonyszékéből két ciklus után márciusban távozó Václav Klaus az októberi választások előtt arra szólította fel az embereket, hogy ne szavazzanak az általa alapított Polgári Demokratikus Pártra (ODS).

Az ODS az 1989-es rendszerváltás után egészen a legutóbbi időkig az ország legerősebb pártjának számított. Júliusban azonban a Petr Necas polgári demokrata miniszterelnök és kormánya korrupciógyanús ügyek és Necas szerelmi botránya következtében távozásra kényszerült. Az októberi választáson az ODS története leggyengébb eredményét érte el.

Az átmeneti hatalomnak számító, Jirí Rusnok vezette szakértői kormány Milos Zeman igényeinek figyelembe vételével alakult meg, s nem számított meglepetésnek, hogy augusztusban nem kapta meg a parlament bizalmát. Ennek ellenére leváltására a legnagyobb valószínűséggel csak januárban kerül sor.

A januári - Csehország történetében első ízben tartott - közvetlen államfőválasztást hatalmas érdeklődés övezte. Zeman győzelme nem számított meglepetésnek. Az sem, hogy a választási kampányban lelkifurdalás nélkül, és nem éppen korrekt módon kihasználta a szudétanémet kártyát, amelynek Csehországban majdnem olyan hatása van, mint Szlovákiában a magyar kártyának.

Helyi elemzők nem tévedtek, amikor egybehangzóan azt állították, az új államfő a közéletben és a kulisszák mögött is igen aktív lesz, s megpróbálja a maga képére átalakítani Csehországot. Maga Zeman is azt hangoztatta, hogy nem olyan államfő lesz, aki csak "aláír és koszorúz".

Zeman sosem rejtette véka alá, hogy a Necas vezette jobbközép (ODS, TOP 09, LIDEM) koalíciós kormány tevékenységét nem tartja nagyra, értékeiket nem osztja. Szerinte Necasék nagyon hibás politikát folytattak, s megszorító intézkedéseikkel maguk is elfojtották a gazdasági növekedés beindulását. Amikor júniusban a cseh rendőrség kormányhivatalban és a védelmi minisztériumban korrupciógyanús ügyek miatt végrehajtott példa nélküli éjjeli razziája következtében kitört a botrány, az államfő maga is a kabinet távozása, és az előre hozott választás kiírása mellett volt.

Az október végi választás a prognózisoknak megfelelően a CSSD győzelmét hozta, de az kisebb volt a vártnál. Ezt próbálta meg kihasználni a szociáldemokraták Zemanhoz közel álló, Michal Hasek alelnök vezette szárnya, amikor az államfővel való titkos találkozó után azonnali lemondásra szólította fel Bohuslav Sobotka pártelnököt. A találkozó ténye azonban kitudódott, a párt Sobotka mellett sorakozott fel, míg Hasekéket kiszorították a vezetésből. Sobotka ennek következtében megkésve kapott Zemantól megbízatást a kormányalakítási tárgyalásokra. Sobotka tárgyalási pozíciója mindezek következtében nem túl erős.

Nyeregben érezheti magát azonban a multimilliárdos Andrej Babis, akinek az Igen (ANO) mozgalma meglepetésre 19,5 százalékot kapott, csak egy százalékkal kevesebbet, mint a győztes CSSD. Babis, mint az Agrofert élelmiszeripari és vegyipari holding tulajdonosa, az ország második leggazdagabb embere. Az Agrofert nyáron megvette a MAFRA kiadóvállalatot, amely a Mladá Fronta Dnes és a Lidové Noviny, tehát két befolyásos országos napilap kiadója is. Helyi elemzők most azt vitatják, mennyire összeegyeztethető Babis várható pénzügyminiszteri tisztsége vállalkozói szerepkörével.

Babis kormányzati szerepvállalásával kapcsolatban ugyanakkor újra előtérbe került az átvilágítási törvény, amely szerint nem lehet miniszter az, akinek neve megtalálható a volt kommunista Állambiztonsági Szolgálat (StB) együttműködőinek jegyzékében. Babis, aki Bures fedőnéven benne van a jegyzékben, azt állítja, aktái hamisítottak. Az ügyet tisztázni hivatott bírósági per Pozsonyban folyik.

A választás győztese, a CSSD az Igennel és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárttal (KDU-CSL) folytatott tárgyalásokat az új kormány létrehozásáról. A várható kormányoldalnak a 200 tagú képviselőházban 111 mandátuma lenne. Nagy a valószínűsége annak, hogy januárban megalakul az új kormány Bohuslav Sobotkával az élén.

Ami a társadalmat illeti, aránylag nagy feszültség érezhető. A kisember úgy érzi, hogy a klasszikus pártok, a politikusok korruptak, életszínvonala, valamint a közbiztonság stagnál vagy romlik, s kiéleződött a viszony a többségi lakosság és a roma közösségek között. Romaellenes tüntetések a múltban is voltak, de a tavalyi év újdonsága, hogy a megszokott szélsőséges csoportosulások híveihez ezúttal figyelmen kívül nem hagyható számban a szélsőségesnek nem minősíthető lakosok is csatlakoztak. A legfőbb feszültséggócok Észak-Csehországban, Morva-Sziléziában és részben Dél-Csehországban vannak.

A cseh gazdaság nehéz helyzetben van, de a jövő évre az előrejelzések szerény növekedést jósolnak. Ezt kívánta ösztönözni a jegybank is, amikor novemberben leértékelte a cseh koronát, aminek következtében egy euró a korábbi 26 korona helyett már 28 koronába került. A lakosság körében a jegybank döntése szokatlanul negatív hatást váltott ki, míg a szakértők e témában megoszlanak.

A magyar-cseh viszonyt Prága továbbra is nagyon jónak értékeli.