A jelek szerint a szocialisták, a liberálisok és a zöldpártiak együttesen - hajszállal, de - megszerezték a közös kormányalakításhoz matematikailag szükséges, harmincnál több mandátumot a 60 tagú képviselőházban. Ezt a célt - vagyis lényegében a 18 esztendeje folyamatosan miniszterelnökösködő Juncker leváltását - a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt (LSAP) fogalmazta meg. E három párt közül most a liberálisok érdemben megerősödtek a legutóbbi, 2009-es választások óta.

Az államfő, Henri nagyherceg hétfőn határoz arról, hogy kinek ad kormányalakítási megbízást. Általános nézet szerint ez a lehetőség először a legtöbb mandátumot szerző párt vezetőjét illeti - a szocialisták, a liberálisok és a zöldek között tehát nagy közös elszántságra van szükség ahhoz, hogy Juncker ne járjon sikerrel valamelyiküknél. Ha a keresztényszociálisok nélküli hármas koalíció nem jön létre, akkor Juncker pártja léphet koalícióra valamelyik párttal - luxemburgi belpolitikai elemzők szerint legvalószínűbb módon a liberálisokkal.

Akinek Juncker ajánlatot tesz, annak el kell döntenie, hogy a keresztényszociálisok mellett egyértelműen a kisebbik koalíciós partner szerepét vállalva törekszik-e viszonylag stabil kormánykoalíció megkötésére, vagy inkább három, nagyjából azonos fajsúlyú koalíciós párt egyikeként kíván építeni a nagyon csekély többségre.

A 2009-es választáson a CSV a szavazatok 38,04 százalékával 26 mandátumhoz, az LSAP pedig 21,56 százalékkal 13 mandátumhoz jutott, és így ketten együtt kényelmes parlamenti többségre tettek szert.

Most, miután a szocialisták megvonták bizalmukat a nagyhercegséget 18 esztendeje miniszterelnökként irányító Junckertől, az este 9 órakor ismertetett részeredmények szerint a néppárti CSV 33,47 százalékkal 23 mandátumon, az LSAP pedig 20,3 százalékkal 13 mandátumon állt. A liberálisnak tekinthető Demokrata Párt a 2009-es 14,98 százalékról és 9 mandátumról feltornászta magát 18,39 százalékra és 13 mandátumra, tehát lényegében felzárkózott a szocialistákhoz. A zöldpártiak a 2009-es 11,71 százalékról 10,05 százalékra estek vissza, és így az eddigi 7 helyett csak 6 mandátumra számíthatnak.

Ez a részeredmény összesítve 32 mandátumot jelenthet az esetleges szocialista-liberális-zöld koalíciónak, de a százalék- és mandátumarányok az este folyamán még valamelyest módosulhatnak, és végeredmény csak később várható.

A 2009-es választások nyomán az Alternatív Demokratikus Reformpártnak (ADR) nevezett jobboldali konzervatív tömörülés négy, a szocialistáktól balra álló, Baloldal nevű formáció pedig egy mandátumot szerzett. Az ADR most három, a Baloldal pedig két mandátumon állt este 9 órai adatok szerint.

Az 58 éves Juncker vezette legutóbbi, keresztényszociális-szocialista ("fekete-vörös") koalíció annak nyomán bomlott fel júliusban, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság megállapította: a miniszterelnök az elmúlt években súlyosan elhanyagolta a titkosszolgálat felügyeletét, és a szervezet számos törvénytelenséget követett el, így például engedély nélkül hallgatott le beszélgetéseket.

A parlament plenáris vitájában az 58 éves Juncker - az európai integrációs politika és a pénzügyi unió egyik jelentős építőmestere - elismerte, hogy a titkosszolgálat működésének ellenőrzése nem tartozott kiemelt prioritásai közé. Miután kormányzati partnerei, a szocialisták is megvonták tőle a bizalmat, belátta, hogy az lesz a legjobb, ha a választók döntik el, kinek adnak újra bizalmat az ország irányításához.