A kormányfő a Jan Kohout cseh külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: "Szerbia katonailag semleges, s ha ez a kérdés felmerül, akkor a lakosság dönt majd népszavazással, de ez nem feltétele az európai uniós csatlakozásnak".

Ivica Dacic kiemelte, hogy országa nem kíván tagja lenni egyetlen katonai szövetségnek sem, mert rossz tapasztalatai vannak, de ez nem jelenti azt, hogy nem szeretne jó viszonyt ápolni a NATO-val, illetve hogy ne lennének közös céljaik Koszovóban, például a béke, a stabilitás és a biztonság fenntartásában.

Szerbia jogelődje, Jugoszlávia a hidegháború idején is tömbön kívüli politikát folytatott, és az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik vezetője volt.

A NATO 1999-ben bombázásokkal kényszerítette arra Jugoszláviát, hogy leállítsa a vérontást Koszovóban.

Szerbia hét évvel később, 2006 decemberében belépett a Partnerség a békéért programba, valamint együttműködési szerződést írt alá a NATO-val. Ebben vállalta, hogy demokratikus, intézményi és védelmi reformokat hajt végre.

Az utóbbi évek közvélemény-kutatásai szerint Szerbia lakossága ellenzi hazája belépését a NATO-ba.