Bár a német pénzügyminisztérium és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára készült dokumentum csak becslés, a benne felvázolt forgatókönyv, mármint, hogy az európai kormányok legkésőbb jövő év elején "bizonyára megállapodnak egy új mentőprogramban Görögország számára", csak egy lehetséges változat a sok közül, mindenesetre újraélesztheti a vitát Németországban, hogy a kormány nem titkolja-e el a választópolgárok elől az esetleges további euróövezeti mentőakciók kockázatait, elképzelhető terheit. Az ellenzéki szociáldemokrata párt éppen ezt veti Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szemére, túlzott optimizmusnak nevezve a kormányzati fogadkozást, hogy Görögországban jól mennek a dolgok, és további segélyre vagy adósságkönnyítésre nincs szükség.

A legújabb felmérések szerint a kormánypártok és az ellenzékiek döntetlenre állnak a szeptember 22-re kiírt német parlamenti választások előtt.

A Bundesbank bírálta, hogy az EU, az IMF és az Európai Központi bank jóváhagyta a legutóbbi, 5,8 milliárd eurós kölcsönrészlet kiutalását Görögországnak a múlt hónapban. A német központi bank szerint a döntést "politikai szempontok" motiválták. A döntés után az IMF is figyelmeztetett, hogy a Görögországnak eddig odaítélt pénz esetleg nem tart ki 2015 végéig, ha a görög gazdaság növekedése elmaradna a mostani előrejelzésektől.

Görögországnak 2011 óta két csomagban összesen 240 milliárd eurónyi mentőhitelt ítéltek oda a nemzetközi hitelezők: az Európai Bizottság, az euróövezeti mentőalapok, euróövezeti országok és az IMF. Emellett a magánhitelezők - főképp kereskedelmi bankok - tavaly lemondtak a görög államadósságból nekik járó 206 milliárd eurónak majdnem a feléről.

Görögország a mentőhitelek 90 százalékát már fölvette.

Görögország államadóssága tavaly év végén 303,9 milliárd euró volt a 2011 végi 355,2 milliárd eurós rekord helyett, aránya a hazai össztermékhez (GDP) képest 156,9 százalékára csökkent 170,3 százalékról az EU statisztikai hivatalának utolsó becslése szerint.