"Megfeledkezik a történelem tanulságairól mindenki, aki afféle válaszút elé állít egy országot, hogy döntenie kell a pénzügyi segítség és a nemzeti önbecsülés között" - így reagált Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminiszter arra a német felvetésre, hogy Görögországnak át kellene adnia az adóztatással és a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos döntések feletti szuverenitását egy euróövezeti "költségvetési biztosnak". A Financial Times szombati cikke szerint ugyanis Németország ettől tenné függővé, hogy Görögország megkaphassa a következő, 130 milliárd eurósra tervezett mentőprogramot.
"A görög nép tudja, mekkora segítséget kap, és erre áldozataival válaszol, meghozva és végrehajtva a nehéz, de szükséges döntéseket" - idézte Venizelosz szavait az AFP hírügynökség.
Német lapok vasárnap arról írtak, hogy Berlin írásbeli javaslatot terjesztett az uniós állam- és kormányfők hétfői újabb válságtanácskozása elé. A javaslat egyik eleme szerint a görög parlamentben törvényt kellene alkotni arról, hogy az állami bevételek felhasználásának első számú célja az államadósság csökkentése. Az elképzelés szerint ez segítene meggyőzni a magánhitelezőket arról, hogy Görögország rendben törleszti majd tartozásait. A javaslat másik fő eleme a költségvetési biztosi intézmény felállítása. A biztost az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa nevezné ki, és felülbírálhatná a görög állami szervek valamennyi olyan döntését, amely megítélése szerint veszélyezteti az államháztartási célok elérését.
A Reuters úgy tudja: a német elképzelés nemcsak Görögországra vonatkozik, hanem bármelyik euróövezeti országra, amely külső támogatásban részesül, de képtelen teljesíteni vállalt kötelezettségeit.
Az Európai Bizottság egy meg nem nevezett szóvivőjét idézve a Reuters arról írt, hogy a testület is elutasítja a német elképzelést. A szóvivő úgy reagált, idézem: "A bizottság elkötelezett ellenőrző képessége további erősítése mellett, és a helyszínen már fejleszti is e képességét. A végrehajtás azonban teljes mértékben a görög kormány felelőssége".
Mindeközben az EU-IMF-Európai Központi Bank Athénban tárgyaló küldöttsége már arról beszél: Görögországnak a tervezettnél 15 milliárd euróval több támogatásra van szüksége, a következő segélycsomagban így összesen már 145 milliárd eurót kell elhelyezni.
Az EU és a NATO is tudja, és nem tűri az ilyen viselkedést