Ivo Josipovic államfő így fogalmazott: "Mi nem kérdőjelezzük meg a honvédő háború és az Oluja (Vihar) elnevezésű akció legitimitását és legalitását". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ítélet szerint a horvát extábornokokat "bűnszövetkezetben" elkövetett cselekmények miatt ítélték el. Leszögezte, hogy "a Horvát Köztársaság tiszteli és tisztelni is fogja a hőseit". A Vecernji list című horvát napilap honlapján is ismertetett állásfoglalásában az elnök kijelentette, hogy a honvédő háború az ítélettől függetlenül igazságos marad. "Tudjuk, hogy horvát oldalon is voltak bűnök, de biztos vagyok abban, hogy Horvátország védelmében nem volt szó bűnszövetkezésről".

Jadranka Kosor miniszterelnök is "elfogadhatatlannak" nevezte, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék "bűnszövetkezésben" elkövetett cselekmények alapján huszonnégy évre ítélte Ante Gotovina és 18 évre Mladen Markac volt horvát tábornokot. Az ítélet indoklásában civilek és civil célpontok elleni jogtalan támadásnak minősítették, hogy 1995 augusztusában Ante Gotovina elrendelte Benkovac, Knin és Obrovac lövetését.

A zágrábi parlament pénteken gyorsan befejezte ülését, hogy a képviselők követhessék az ítélethirdetésről szóló tv-közvetítést. A főváros központjában hatalmas kivetítőkön lehetett figyelemmel követni a hágai ítélet kihirdetését, amely után a sokezres tömeg spontán tüntetésbe kezdett, az embereket sokkolta a szerintük katasztrófával felérő ítélet. A hatóságok nyugalomra szólítottak fel, a rendőrség nagy erőkkel vonult fel a belvárosban. "Nem ismerjük el az ENSZ-bíróságot", "A háború folytatódik", "Jogos volt a honvédő háborúnk" - ilyen és ehhez hasonló jelszavak voltak hallhatóak Zágráb központjában.

Az interneten sem volt másképp: "Horvátországot ismét megfeszítették", "Ezzel mindannyiunkat elítéltek" - hangzottak a horvát kommentárok.

Az állami televízió különkiadásában jogászokkal igyekezett elemezni az ítéletet. A szakértők hamar egyező álláspontra jutottak: "A bíróság egyoldalú volt, a védelem egyetlen érvét sem akarta meghallani". "Az ítélet kihirdetése felért a vádirat felolvasásával" - hangzott a bírálat.

Gotovináék egykori küzdőtársai könnyes szemmel, de dacosan jelentették ki: "Büszkék vagyunk küzdelmünkre", most elítélt parancsnokaik a "hazát védelmezték". "Ma mindannyian vesztesek vagyunk" - mondták a horvát veteránok képviselői. "Most szívósaknak kell lennünk, hogy megőrizzük a horvát államot" - hangoztatták.

A közvélekedés szerint Horvátország 1991 és 1995 között "igazságos háborút" viselt szerb kisebbsége ellen, amely az ország harmadát "törvénytelenül bitorolta". Néhány napja még Kosor kormányfő is megismételte a tételt.

Az emberek azt mondják, hogy "az ellenség által elfoglalt terület visszahódításánál" minden eszköz jogos és megengedett volt. "Vagyis, Horvátország egy bűncselekményen alapul, az első elnök (az időközben elhunyt Franjo Tudjman) ennek a bűncselekménynek a vezetője volt" - idézett egy képviselőt a Jutarnji list című lap. A nyilatkozó így folytatta: "Az ítélet még csak említést sem tesz a szerbek agressziójáról. Mit kellett volna tennünk, megcsókolni az ellenséget?"

Zeljko Sacic, a Lucko terrorizmus-ellenes egység egykori helyettes parancsnoka, akit tanúként megidéztek a perben, úgy nyilatkozott, hogy az ítélet a horvátok egy újabb tragédiája. Felszólította az embereket, hogy vegyenek részt szombaton a zágrábi tömegtüntetésen, és ott döntsék el, miként legyen tovább. Rijekában szombat délelőttre a helyi veterán szövetség hirdetett meg demonstrációt.

Horvátország az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások befejezése előtt áll. A lakosságnak népszavazáson kell majd nyilatkoznia a csatlakozásról, és a szkeptikus hozzáállásra ez az igazságtalannak tartott ítélet még rá is erősíthet - vélték az első kommentárok. "Inkább Oroszországgal lépjünk unióra" - mondta keserűen Ivica Kapitanovic háborús veterán a dpa német hírügynökség jelentése szerint.