A Magyarország által kitűzött elnökségi célok közül a gazdasági kormányzás megteremtésére irányuló hatos jogszabálycsomag elfogadtatása mellett kiemelte az európai energiastratégia kialakítását, "amivel már évek óta hiába birkózott az unió", a romastratégia megalkotását, valamint az EU-bővítés kérdését. Ez utóbbi vonatkozásban "szélviharral szemben megyünk, hiszen az unión belül a bővítési kedv, amióta az uniót ismerem, még soha nem volt olyan alacsony, mint most" - mondta.

Orbán Viktor szerint a magyar elnökség eddig összességében "jól állta a sarat".

A gazdasági kormányzás uniós jogszabályainak végleges elfogadására szerinte jó esély van még a magyar elnökség vége előtt, vagy esetleg egy-két héttel később. A tagállami kormányokat képviselő tanácsban erről már egyetértés született.

"Úgy látom, hogy az Európai Parlament, talán sokak meglepetésére rendkívül konstruktívan viszonyul a hat jogszabályhoz, csekély konfliktusfelület maradt fenn" - állapította meg.

A gazdasági kormányzás témakörén belül a magyar kormányfő külön megemlítette a most először megindított "európai szemesztert", amely, mint közölte, szintén jól halad. Az első, feladatszabó és irányokat kijelölő szakaszt lezárták, és most az a teendő, hogy a tagállamok határidőre elkészítsék nemzeti reformprogramjaikat, stabilitási és konvergenciaprogramjaikat. Orbán kitért arra, hogy a magyar kormány szerdán elfogadta és elküldte Brüsszelbe a magyar programot. Az Európai Bizottságnak, az uniós végrehajtó testületnek május végéig kell elkészítenie a programok értékelését, amit aztán a tanács elé visznek.

"A siker itt is karnyújtásnyi távolságra van, hiszen a munka nagy részét elvégeztük" - mondta Orbán Viktor.

A pénzügyek terén az Európai Stabilitási Mechanizmus főbb elemeit lényegében szintén kidolgozták, a mechanizmus létre fog jönni a magyar elnökség végéig - közölte a miniszterelnök.

A kohéziós, vagyis felzárkóztatási politika jövőjét illetően a magyar elnökség alatt elfogadták a megfelelő következtetéseket, a részletes tartalom majd a következő időszak uniós költségvetésének függvényében alakul ki.

Az egységes európai energiapolitikáról szólva Orbán Viktor áttörés jellegű eredményekről beszélt, és kiemelte: Közép-Európának ahhoz, hogy két, egymástól független forrásból tudja beszerezni energiaszükségletét, meg kell építenie az észak-déli energetikai összekötő hálózatot.

Az unió roma keretstratégiájában - mondta Orbán Viktor - a hangsúly a romák felzárkóztatásán van.

Az EU-bővítést illetően a magyar miniszterelnök szerint a helyzet drámai. Mint mondta, kételyek, fenntartások és félelmek akadályozzák a bővítést, és az uniós intézmények egyelőre nem adnak egyértelmű választ. A horvát EU-csatlakozás ügye mellett kitért az ezzel szorosan rokon témára, a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet Romániával és Bulgáriával való kibővítésének kérdésére is. Elmondta, hogy Románia technikailag felkészült, Bulgária pedig májusra felkészült lesz az uniós külső határok megvédésére. A schengeni övezet kiterjesztését egyes fajsúlyos tagállamok azonban saját politikai szempontjaik alapján blokkolják - mondta Orbán Viktor.