Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Kuba öt újabb politikai foglyot engednek szabadon

Kubában öt újabb politikai fogoly, köztük egy nő, szabadon bocsátását jelentették be csütörtökön. Õk az első hírekkel ellentétben nem tartoznak az úgynevezett 75-ök csoportjához. A most szabadon engedett ellenzékiek Spanyolországba mehetnek - írta közleményében a havannai érsekség.

A kubai katolikus egyház - a spanyol kormány támogatásával - meghatározó szerepet játszott abban, hogy a havannai rendszer néhány hónappal ezelőtt beleegyezését adta politikai foglyok egy csoportjának szabadon engedésébe. Július elején jelentették be a kubai kormánnyal kötött megállapodást, amely szerint 52 politikai elítélt nyerheti vissza szabadságát az úgynevezett 75-ök csoportjából.

Az érsekség szerint ugyanakkor a "75-ök csoportjából" már 47 elítélt egyezett bele abba, hogy szabadon Spanyolországba távozzon. Az ellenzékieknek ezt a csoportját 2003-ban börtönözték be Kubában. A csoport tagjait államellenes összeesküvéssel, az Egyesül Államokkal való szövetséggel és a szocializmus alapjainak támadásával vádolták, és igen súlyos büntetéseket szabtak ki rájuk. A "fekete tavasz" során letartóztatottakat másként gondolkodóként és politikai elítéltként tartja számon az Amnesty International.

A havannai érsekség bejelentését néhány órával azt megelőzően tette közzé, hogy az ellenzéki csoporthoz nem tartozó három másik politikai elítélt szabadulhat és családjával elrepülhet a kubai főváros nemzetközi repteréről Madridba. Az ő szabadulásukat még október 9-én jelentették be.

Az újabb bejelentés értékelések szerint azt jelzi, hogy Raúl Castro kormányának szándékában áll még tovább növelni a szabaduló politikai foglyok számát a korábbi - 52 elítéltről szóló - júliusi bejelentéshez képest.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×