A szóvivő tájékoztatóján - utalva Liu státusára - azt hangoztatta, hogy Kínában a törvények mindenkire egyaránt vonatkoznak, s az állam joga - mint minden országban -, hogy a törvénytelenségeket szankcionálja.

"Lehetséges, hogy Liu kitüntetése mögött valójában az húzódik meg, hogy vannak, akik rossz szemmel nézik a kínai sajátosságú szocializmus építésének útját és gyűlölik a kínai politikai rendszert?" - tette fel a kérdést.

Kína ügyeiről a kínaiaknak kell dönteniük - szögezte még le, s hozzátette: Kína sem szól bele mások dolgába és nem engedi meg, hogy mások beleszóljanak az övébe.

Peking a Nobel-bizottság döntését, illetve az ahhoz kapcsolódó nemzetközi reakciókat a belügyeibe való beavatkozásnak tartja, s ezt most is megerősítette, amikor a norvég kormány, vagy a japán miniszterelnök azon megnyilatkozásait kommentálta, amelyek Liu szabadon bocsátására, vagy felesége Liu Hszia házi őrizetben tartásának megszüntetésére szólítanak fel.

A norvég Dagbladet című lap tudósítói a tájékoztatón három alkalommal is kérdéseket tettek fel, köztük hazájuk és Kína kapcsolatának várható alakulásáról. A szóvivő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a norvég kormány "támogatta a helytelen döntést", vagyis Liu Hsziao-po kitüntetését, "ezek után miért kellene a szuverenitásában és méltóságában megsértett Kínának ezt szó nélkül hagynia?" - kérdezte.

Norvégia kínai partnerei ilyen helyzetben "természetes, hogy nem akarják fejleszteni a kapcsolataikat" - állapította meg a kínai külügyminisztérium szóvivője, aki egyben a tárca információs osztályának a feje.