Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Az Európában bevett "roma" megjelölés hasonlít a "román" szóhoz - Basescu panaszkodik

A romák tömeges franciaországi és olaszországi kitoloncolása után a kelet-európai EU-tagállamok a jövőben esetleg még kevésbé veszik jó néven, ha a romákkal szembeni bánásmód miatt kívülállók részéről dorgálás éri őket - írta pénteken megjelent elemzésében a The Economist.

A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat szerint az unió új tagállamaiban a közvélemény jelentős része - és nem csupán a szélsőjobboldal - igazolva érzi magát annak nyomán, hogy Franciaországból és Olaszországból több ezer munkanélküli roma letelepülőt "deportáltak". "Ezek az emberek" a romákban képezhetetlen, tolvajló fenyegetést látnak, és szerintük a romákat nem befogadni kell a többségi társadalomba, hanem el kell onnan őket különíteni - áll a The Economist pénteki írásában.

A hetilap szerint Magyarországon a Jobbik "tapsolt" a francia lépéshez. A szélsőjobboldali magyar párt "internálná" és megfosztaná állampolgárságuktól is azokat a romákat, akik nem mutatnak hajlandóságot a társadalmi normák elfogadására, Corneliu Vadim Tudor szélsőjobboldali román politikus pedig gúnyolódva kérdezte, hogy Franciaország miért nem "a hazájukba, Indiába" küldi vissza a romákat - írta a tekintélyes brit folyóirat.

A térségből alig néhány politikus ítélte el nyíltan a francia fellépést. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter "rasszista színezetűnek" nevezte a francia intézkedéseket. A magyar kormány azt mondja, hogy a jövő évi magyar EU-elnökség idején jelentős hangsúlyt fektet a romák ügyére, részletekkel azonban nem szolgál. Más politikusok azt hangoztatják, hogy a törvényeket be kell tartani - ám ezzel általában azokra a törvényekre utalnak, amelyek alkalmazása a romák elleni büntetőeljáráshoz vezet, nem pedig a védelmüket szolgálja. Traian Basescu román elnök pedig arra panaszkodott, hogy a Nyugat-Európában bevett "roma" megjelölés hasonlít a "román" szóhoz - írta a The Economist.

A lap szerint Kelet-Európában még emlékeznek a kommunista korszak erőltetett társadalmi integrációjára. Az emberek azt mondják: ha az akkor alkalmazott módszerek hatástalannak bizonyultak, még kevesebb esély van arra, hogy a demokratikus társadalom enyhébb intézkedései működőképesek lesznek - áll az elemzésben.

A The Economist szerint az egyik fő probléma az, hogy a választók sok országban erőteljesen ellenzik a "helyi vagy külső jótét lelkek" által pártolt lépéseket. Különösen az elkülönített oktatás felszámolására tett javaslatok szítanak indulatokat; a legtöbb szülő "saját gyermekének akar jó oktatást, nem másénak".

A hetilap idézi Ivan Ivanovot, a brüsszeli központú Európai Roma Információs Hivatal bolgár vezetőjét, aki kijelentette: egyetlen európai országban sem hozták igazán működésbe az integrációs kezdeményezéseket. Ivanov szerint hiányzik a politikai akarat, főleg azért, mert a roma problémákra fordított figyelemmel - és pénzzel - "nem lehet választást nyerni". "Egyetlen politikus sem nyert még semmit azzal, ha a roma integrációval foglalkozott" - tette hozzá.

Az Európai Roma Információs Hivatal vezetője azt javasolja, hogy ebben a kérdésben a felelősségi hatáskört vonják el a nemzetállami kormányoktól, és dolgozzanak ki közös európai politikát.

"Szép gondolat. Ki akarja ismertetni Sarkozy úrral?" - fejezi be írását Nicolas Sarkozy francia elnökre és a romák franciaországi kitoloncolására utalva a pénteki The Economist.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×