Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Washington ötmilliárd dollár kártérítést igényelhet a BP-től

Az amerikai kormány több mint ötmilliárd dollár - kiömlött hordónként 1100 dollár - kártérítést is igényelhet az olajipari óriás BP-től a Deepwater Horizon olajfúró torony felrobbanása miatti környezeti katasztrófa kapcsán.

Az amerikai igazságügyi tárca kedden nyújtotta be Carl Barbier szövetségi bíróhoz - aki New Orleansban a Mexikói-öbölben történt olajszennyezés dossziéit kezeli - a kormány "érdeknyilatkozatát", amely a vízszennyezés ellen 1990-ben elfogadott törvény alapján lát lehetőséget kártérítésre kötelezni a BP-t.

Az amerikai törvény szerint a víz olajjal való szennyezéséért 1100 dollár kártérítés járhat hordónként, de ez az összeg több mint háromszorosra is nőhet - vagyis hordónként 4300 dollárra -, ha a BP-t "vétkes hanyagságban" vagy "szándékosságban" marasztalják el.

A BP eddig nagyjából 8 milliárd dollárt költött a Deepwater Horizon olajfúró torony felrobbanását követő kármentésre. A Mexikói-öbölben található olajfúró toronynál április 20-án történt robbanás. A kút július 15-i elzárásáig naponta 60.000 hordó olaj került a tengerbe - összesen mintegy 4,9 millió hordó -, miközben az olajtársaság ezzel kapcsolatos költségei megközelítették a napi 90 millió dollárt.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: három évtizede nem látott komplexitású, nehézségű munka zajlik
paks

Magyar Péter: három évtizede nem látott komplexitású, nehézségű munka zajlik

Szombat megkezdődött a két nyolcvanméteres bárka – amelyeket egy-egy 5 tonnás horgonnyal rögzítettek – elsüllyesztése Paksnál a dunai vízszint emelése érdekében. Közben honvédségi helikpoterek betonkockákat emelnek a vízbe. Magyar Péter miniszterelnök, Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója a helyszínen adott tájékoztatást a művelet részleteiről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Európa még éretlen egy valódi atomreneszánszhoz

Európa még éretlen egy valódi atomreneszánszhoz

Európa ismét az atomenergia felé fordul, a politikai szándéknál azonban jóval többre lesz szükség egy esetleges nukleáris reneszánszhoz. A működő reaktorok olcsón és kiszámíthatóan termelhetnek, az új beruházásokat viszont hosszú építkezések és rendszeresen megugró költségek terhelik. Az atom jövőjét így az döntheti el, hogy az EU képes-e újjáépíteni az elmúlt évtizedekben megkopott szakértelmet és beszállítói hátteret, illetve megtalálni a helyét a megújuló energiaforrásokra épülő rendszerben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×