Annak alapján, hány ember életét fenyegeti, a Jogjakarta mellett emelkedő Merapi a legveszélyesebb vulkán, de a mexikói Colima kitörése is több százezer emberrel végezhet - mondta az InfoRádiónak az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékét vezető professzor.

Japán szent hegye, a Fudzsi is aktív, és ha 1707 után újra kitörne, akár Tokió is veszélybe kerülhet, ami komoly hatással lenne a lakosság életére és a világgazdaságra. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha az egyesült államokbeli Cascade-hegység valamelyik vulkánja lép ismét működésbe.

E vulkáni lánc egyik tagja, a Mount Saint Helens 1980. május 18-án tört ki, amelynek során a tűzhányóból felszabaduló hamufelhő 25 kilométeres magasságba jutott el. A kitörés hatszáz négyzetkilométernyi erdőt pusztított el és 62 ember életét követelte. Ez volt Észak-Amerika addigi legsúlyosabb természeti katasztrófája.

A vulkáni tevékenység nemcsak távoli területeket fenyeget: az európai kontinens egyetlen olyan vulkánja, amely az elmúlt száz évben kitört, a szakértők szerint éppen Csipkerózsika-álmot alszik, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy egy-egy nyugalmi időszak után a tűzhányó óriási robbanásos kitöréseket produkál - magyarázta Harangi Szabolcs.

A Nápoly mellett fekvő Vezúv, amelynek lávája és hamuja 79-ben négy római települést temetett be, legutóbb 1944-ben tört ki. A vulkánt, amely a szakértő szerint valóságos időzített bomba, napjainkban a világ egyik legveszélyesebbjeként tartják számon, mivel közvetlen közelében hárommillió ember él.

Ugyancsak nagy veszélyt jelenthet a Kanári-szigeteken emelkedő Teide vulkán. Brit kutatók már felhívták a figyelmet arra, hogy a tűzhányó esetleges kitörése nyomán annak északi lejtője a tengerbe csúszik, pusztító szökőárat indítva el - fűzte hozzá a professzor.