Infostart.hu
eur:
363.21
usd:
323.71
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál

Sötétségben él az emberiség harmada

Az emberiség közel egyharmada él sötétben amiatt, hogy nem rendelkezik energiaforrással egy ENSZ-jelentés szerint. Nyolcvan százalékuk a kevésbé fejlett országokban és Fekete-Afrikában él, és gyakorlatilag semmilyen esélyük sincs arra, hogy elérjék a 2015-re kitűzött fejlesztési célokat.

Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) tanulmánya szerint szoros kapcsolat van a mélyszegénység és az energiaellátottság között: a burundiak, csádiak, libériaiak mindössze három, a Ruandában, a Közép-Afrikai Köztársaságban és Sierra Leonéban élők kevesebb mint öt, a mianmariak és az afgánok 13 százalékának van áramellátása.

"Jelenleg a fejlődő országok mintegy 1,5 milliárd lakója nem rendelkezik árammal, és három milliárd függ a szilárd energiahordozóktól (biomassza, szén) a fűtéshez és a főzéshez" - mutatnak rá a jelentés szerzői.

A tanulmányt az Egészségügyi Világszervezettel közösen végezték el 140 fejlődő országban, amelyek közül 50 szerepel a legkevésbé fejlett országok között, ahol 750 dollárnál kevesebb az egy főre jutó GDP. Az ötven ország közül 31 Fekete-Afrikában található.

"Tekintettel ezeknek az országoknak az energiához hozzáférési szintjéhez, világos számunkra, rendkívül nehéz lesz, hogy ezek az országok elérjék a 2000-ben kitűzött fejlesztési célokat, így 2015-ig felére csökkentsék a szegénységet" - mondta Takada Minoru, az UNDP energiaügyi és környezetvédelmi felelőse.

A cél eléréséhez arra lenne szükség, hogy további 1,2 milliárd embernek legyen árama, és 1,9 milliárdnak korszerű üzemanyaga a fűtéshez és a főzéshez. A kormányok nem tartják elsőrendű céljuknak, hogy ellássák energiával a lakosságot, inkább látványosan takarékoskodnak - mondta Takada.

A fejlődő világban a lakosság 46 százaléka használ biomasszát és szenet háztartási célokra, a falvakban ez az arány eléri a 71 százalékot. A tanulmány szerzői szerint évente kétmillió haláleset tudható be világszerte az ezekkel a tüzelőanyagokkal járó nagymértékű szennyeződésnek.

A december 7-én kezdődő koppenhágai klímakonferencián várható megállapodás garantálja majd a legfejletlenebb országok átállásának támogatását kevésbé szennyező tüzelőanyagokra.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Az oroszok bejelentették Dobropillja elfoglalását, Putyin Leó pápával beszélt telefonon – Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Az oroszok bejelentették Dobropillja elfoglalását, Putyin Leó pápával beszélt telefonon – Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Az orosz hadsereg bejelentette, hogy elfoglalták a Donyeck megyei ukrán erődvárost, Dobropillját. Vlagyimir Putyin orosz elnök graulált a hadseregnek, egyben arról beszélt, hogy tervük egy biztonsági zóna létrehozása az ukrán-orosz közös határoknál. Erről a Kijevvel való esetleges béketárgyalások során sem alkudoznának. Putyin pénteken telefonon beszélt a műtétje után kórházban lábadozó XIV. Leó pápával. A katolikus egyházfő azt kérte az orosz elnöktől, hogy segítse a segélyszállítmányok eljutását a megszállt ukrán városba, Oleksibe, ahol az élelmiszerhiány miatt humanitárius válság alakult ki. Az orosz elnök a Kreml szerint beleegyezett a kérés teljesítésébe. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×