Az új elnök a vilniusi parlament, a seimas rendkívüli ülésén tette le hivatali esküjét. Grybauskaite Litvánia negyedik közvetlenül megválasztott elnöke azóta, hogy a balti köztársaság 1991-ben visszanyerte függetlenségét a Szovjetuniótól.

Az elnökválasztás május 17-i első fordulójában a voksok csaknem 70 százalékával megválasztott Grybauskaite Valdas Adamkust váltja, aki tíz éven állt az ország élén. Az új elnök beiktatása előtt a 82 éves Adamkus megindító búcsúbeszédet mondott, amelyben a további reformok szükségességét hangsúlyozta.

A "litván vasladyként" emlegetett új államfő azt ígérte, hogy tevékeny elnök lesz, aki minden állampolgár érdekeit védelmezni fogja az alkotmány által biztosított összes eszközzel. Az 53 éves, fekete öves karatés Grybauskaite 2004 óta az Európai Bizottság költségvetésért és pénzügyi tervezésért felelős biztosa volt. Ezt megelőzően három évig a litván pénzügyminisztériumot irányította.

Az új elnök parlamenti eskütételét ünnepi istentisztelet és katonai parádé, majd az államfői teendők hivatalos átadása követi az elnöki palotában. Késő délután Andrius Kubilius miniszterelnöknek hivatalosan fel kell ajánlania kormánya lemondását az új államfőnek. A négypárti jobbközép koalíció most demonstratívan félretette a kormányposztok újraosztása körüli nézeteltéréseket. A pártelnökök vasárnap kiadott közös nyilatkozatát Kubilius miniszterelnök tréfásan "megújított házassági eskünek" nevezte.

Az Európai Unió államai közül ez idő szerint Litvániát és a két másik balti államot érinti legsúlyosabban a világgazdasági válság; az idei évre mindhárom országban két számjegyű gazdasági visszaesést jeleznek előre. Korábbi nyilatkozatai alapján Dalia Grybauskaite a kivitel serkentését, az uniós segélyek gyorsabb felhasználását, illetve a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott adókedvezmények bevezetését tartja szükségesnek a válság leküzdéséhez.

Litvániában az öt esztendőre választott államfőnek korlátozott a végrehajtói hatalma, legfőbb feladata a kormány külügyi, védelmi és igazságügyi politikájának kontrollja, de jelentős befolyással bír az ország gazdaságpolitikájára is, mert megvétózhatja például a költségvetést érintő törvényeket.