Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Előrehozott választást akar a britek háromnegyede

A britek csaknem háromnegyede előrehozott választást akar, és jelentős többségük Gordon Brown miniszterelnök távozását is szeretné még a következő választások előtt - ez derül ki a múlt heti európai parlamenti választások óta közzétett első országos felmérésből.

Az 1997 óta kormányzó Munkáspárt - a brit baloldal vezető ereje - történetének egyik legnagyobb vereségét szenvedte el a brit EP-választásokon: országosan 16 százalék alatti, a párton belül is katasztrofálisnak minősített szavazatarányt ért el, és ezzel a harmadik helyre szorult. A Labourt még a brit EU-tagság feladásáért kampányoló párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) is megelőzte.

A The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap megbízásából elvégzett új közvélemény-kutatás szerint a brit választók 73 százaléka idő előtti választások kiírását pártolja. A válaszolók 49 százaléka szerint azonnal, 24 százalékuk szerint ősszel kellene megtartani a parlamenti választásokat, és csak 20 százalék mondta azt, hogy a jelenlegi kormánynak most már ki kellene húznia mandátuma lejártáig, vagyis 2010 tavaszáig.

A YouGov közvélemény-kutató cég által készített felmérés szerint a brit választók 60 százaléka szeretné, ha a Labour-kormányt két éve vezető Brown nem várná meg a következő választásokat, hanem előbb lemondana.

A miniszterelnök ellen a már a súlyos EP-választási vereség előtt szervezkedés indult a Munkáspárt alsóházi padsoraiban és a kormányon belül is. Több vezető kabinettag látványosan lemondott éppen a voksolás előtti napokban. Egyikük - példátlan módon - a brit sajtóban közzétett nyílt levélben távozásra szólította fel Brownt is, mondván: ha marad a párt és a kormány élén, azzal nem csökkenti, hanem növeli a konzervatív ellenzék győzelmi esélyeit a következő parlamenti választásokon.

Brown azonban az EP-választás utáni napon viszonylag sima kormányátalakítást hajtott végre, amivel stabilizálta helyzetét, és nem sokkal utána támogatást kapott a Munkáspárt képviselőinek nagy többségétől is.

Számos elemző azonban valószínűsíti, hogy a Labour őszi éves kongresszusán újabb lázadás törhet ki a kormányfő eltávolítása érdekében.

A The Sunday Times által vasárnap közölt felmérés szerint továbbra is az ellenzéki Konzervatív Párt a következő választások fő esélyese: a toryk támogatottsága jelenleg 40 százalék, a Munkáspárté 24 százalék. Mindazonáltal mindkét nagy párt népszerűsége azonos mértékben, 3-3 százalékponttal csökkent a múlt hónap óta.

A közvélemény nincs meggyőződve arról sem, hogy a toryk jobban kezelnék a jelenlegi válságot, mint a Labour. A válaszadók 50 százaléka szerint David Cameron konzervatív vezetőnek sem megfelelő csapata, sem megfelelő politikája nincs az ország bajainak megoldására.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×