Wágner Péter emlékeztetett arra, hogy a közép-európai médiában a muzulmánokról leginkább csak olyan képeket láthatunk, amelyeken szakállas emberek az öklüket rázzák, robbantanak vagy fenyegetik a Nyugatot.
A felmérés szerint a muzulmánok mindössze 7 százaléka tekinthető politikai szempontból radikálisnak, csakhogy ez egyben a leggazdagabb 7 százalék, így az iszlám társadalmakat egy kisebbség képviseli a világ felé.
Az eredmények azt mutatják, hogy a muzulmánok többsége csodálja a nyugati világot a demokratikus berendezkedéséért, a szabadságjogokért és a technológiai haladásért, nem akarja viszont, hogy bárki ráerőltesse a nyugati szokásokat, például az állam és az egyház szétválasztását.
Ezzel kapcsolatban a szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy azért a csodálat nem vonatkozik a demokrácia összes velejárójára, hiszen ide sorolják a sok válást, a "meztelen nőket" és a pornócsatornákat is.
Emellett azonban ők is szeretnének fogyasztói társadalomban élni, úgy, hogy megtarthassák a saját kultúrájuk, vallásuk alapértékeit - tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, aki szerint a muzulmánok a demokráciából szívesen átvennék a sajtó-, a gyülekezési- és vallásszabadságot, hiszen náluk gyakran emiatt üldöznek embereket.
Hanganyag: Herczeg Zsolt