"Oroszország azt gondolja, hogy erkölcsi magaslaton áll, és Irak után hamarosan a Nyugat újabb baklövésének lehet szemtanúja" - mondta az AP hírügynökségnek Okszana Antonyenko, a londoni Nemzetközi Stratégiai kutatások intézetének elemzője.

Moszkva azért is ellenezte vehemensen a koszovói függetlenséget, mert attól tart, hogy az precedenst teremt más szeparatista területek, például Csecsenföld számára. Csakhogy kétélű ez a fegyver - erősödhet az Oroszország által amúgy is bátorított elszakadási vágy például a Grúziához tartozó Dél-Oszétiában is. Ezt Koszovóhoz hasonlóan olyan etnikai csoport lakja, amelyet kettészakít a határ: az oszétek másik fele az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiában él.

Moszkva tehát például egyoldalúan elismerheti Dél-Oszétia függetlenségét, annál is inkább, mert lakóit már de facto orosz állampolgárként kezeli. Az Egyesült Államoknak pedig nehéz lehet megmagyarázni, miért ellenzi egy kettészakított nép egyesülését.

Charles Kupcsan, a New York-i Külkapcsolatok Tanácsának Európa-szakértője szerint Washington nem akarja provokálni Moszkvát, de nem tud mást tenni, mint elismerni Koszovót. Annál is inkább, mert a kultúrájában muzulmán, bár jobbára ateista tartományt a demokrácia példájaként akarja bemutatni az iszlám világ előtt. Kupchan szerint ennek ellenére nem várható látványos szembehelyezkedés, mert a felek ezt el akarják kerülni.

Putyin marad a "rossz" rendőr

Dmitrij Medvegyev, a legesélyesebb orosz elnökjelölt eddig kínosan kerülte, hogy Koszovót említse, sőt még az Amerikával való érdekközösségről is beszélt. Ezt valószínűleg azért teszi, mert át akarja engedni a "rossz rendőr" szerepét a minden bizonnyal miniszterelnökként a politikai arénában maradó Vlagyimir Putyinnak.

Oroszország élesen ellenzi az amerikai rakétapajzs kelet-európai telepítését is, és szorongatva érzi magát azáltal, hogy az Egyesült Államok arra bátorítja az európaiakat, hogy keressenek alternatív gáz- és olajszállítót.

Egyes elemzők szerint ezért úgy próbál majd visszavágni, hogy megnehezíti a makacsul folytatott urándúsítási program miatt Irán ellen tervezett szankciószigorítást. Csakhogy Irán jelezte, hogy érdeklődik a Nabucco-projectben való részvétel iránt, így Moszkva neki is vissza akar majd vágni.

Hiába okolható részben Putyin elnök konfrontatív retorikája azért, hogy Moszkva a sarokba bokszolta magát, Oroszország valamilyen módon be akarja majd nyújtani Washingtonnak befolyása korlátozásáért a számlát. Ez pedig az lehet, hogy továbbra is fagyos marad az EU-val és a NATO-val fenntartott viszony, és a Kreml a lehető legnagyobb nyomást fogja kifejteni azért, hogy Ukrajna ne közeledhessen tovább a Nyugathoz.