Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
339.43
bux:
121561.17
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Az idő sürgeti a koszovói trojkát

Bécsben csütörtökön ismét összeül az úgynevezett koszovói trojka, hogy kiutat keressen a jelenleg ENSZ-ellenőrzés alatt álló, többnyire albánok lakta térség jövőjével kapcsolatos válságból. Az amerikai és az orosz kormány képviselőinek, valamint az Európai Unió koszovói megbízottjának ülésén nem várható végső döntés, de a rendkívüli EU-megbízott, a német Wolfgang Ischinger úgy vélte, hogy ha nem sikerül rövid időn belül tartós megoldást találni, Koszovó ügye súlyos feszültséget teremthet az egész régióban.

Fatmir Szezsdiu koszovói elnök Bécsbe indulásakor leszögezte, hogy a tárgyalások végén csakis a tartomány függetlenné nyilvánítása állhat. Nézetét jórészt az ENSZ rendkívüli koszovói megbízottjának, a finn Martti Ahtisaarinak az év elején beterjesztett javaslatára alapozta, ugyanis az ENSZ-diplomata nemzetközi ellenőrzés mellett önállóságot indítványozott Koszovó számára. Ezt mind Belgrádban, mind pedig Moszkvában azonnal elutasították, és úgy vélték, hogy a tartomány esetében legfeljebb autonómia jöhet számításba.

Az ENSZ főtitkára decemberre várja a végső javaslatot, ezért - mint az Európai Unió nevében tárgyaló Wolfgang Ischinger német diplomata hangsúlyozta - az idő sürget.

Ischinger azon fáradozik, hogy a koszovói és a szerb kormány közvetlen érintkezés útján jusson dűlőre az ügyben, ami igencsak megkönnyítené az úgynevezett koszovói trojka feladatát. Azonban nem sok kilátás van a nézetek közelítésére, mert Pristina és Belgrád álláspontja homlokegyenest szemben áll egymással. - mutatott rá Ischinger a bécsi tanácskozás előtt.

A 90-es éve véres boszniai válságát megoldó daytoni szerződés kidolgozásában kulcsszerepet játszó német diplomata attól tart, hogy súlyos konfliktus robbanhat ki a Balkánon, ha nem sikerül mielőbb tartós megoldást kidolgozni a tartomány jövőjéről.

A csütörtöki bécsi tanácskozás előtt nyilatkozott a kérdésről a grazi egyetemen nemzetközi jogot tanító magyar származású Wolfgang Benedek is, aki szintén Koszovó függetlenesége mellett foglalt állás, rámutatva arra, hogy a szerbek a múltban bizonyíthatóan semmibe vették a térségben élő albánok igényeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Tovább terjednek a találgatások az új iráni legfelsőbb vezető sorsáról és egészségi állapotáról. Egyes hírek szerint Modzstaba Hameneit az orosz fővárosba szállították kezelésre. Közben felpörgött egy újabb összeesküvés-elmélet.

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×