Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Akik nem repülhetnek az Európai Unióba

Lekerült az Európai Unió feketelistájáról egy kenyai és egy thaiföldi légitársaság, de biztonsági okok miatt még így is 99 cég nem indíthat a közösségbe repülőjáratokat.

A thaiföldi Phuket Air, valamint az ugandai és kenyai Dairo Air Service teljesíteni tudta az Európai Unió légi biztonsági feltételeit, így hétfőn lekerültek arról a listáról, amely tavaly tavasz óta tartalmazza azon társaságok nevét, amelyek nem indíthatnak gépeket sem a közösségbe, sem a közösség légterén keresztül.

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős tagja azt mondta: tavaly március óta most fordult elő először, hogy lekerült valamely társaság a listáról.

Olyan viszont gyakran volt, hogy ki kellett húzni valamely céget a dokumentumból, de az mindig azért történt, mert időközben megszűnt a vállalat.

A hétfői módosításkor 49 olyan légitársaságot vettek le a listáról, amely csődbe ment. Hétfőtől viszont nem repülhetnek négy kirgiz, egy egyenlítői-guineai és öt kongói cég repülői az Európai Unión belül, így összesen 99 olyan légitársaság van a világon, amelyek a biztonsági kockázatok miatt nem indíthatnak járatokat a közösségbe.
A cégek között van észak-koreai, ruandai és szváziföldi, a rekorder viszont Kongó, amelynek 50 légitársaságát tiltotta ki az unió. Nem indíthat gépeket az EU-ba a szudáni Air West sem, amelynek eddig egy gépét ítélte biztonságosnak a közösség, de mostanra azon is találtak hiányosságokat.

Az Európai Bizottság döntése szerint négy légitársaság csak korlátozott feltételekkel repülhet az unióban. Egy bangladeshi cégnek a Boeing 747-esei nem léphetnek a közösségi légtérbe, további három társaság pedig csak 1-1 géptípust, jellemzően Boeingokat indíthat az unióba.

Voltak azonban, akik önszántukból tiltották ki magukat az EU-ból. Bulgária öt, Oroszország pedig kilenc légitársaságának nem engedélyezi, hogy Európa más tagállamaiban nyújtson szolgáltatásokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×