A parlamenti vizsgálóbizottságok összetétele ugyan tükrözi a pártoknak a törvényhozásban képviselt arányát, a tagok kizárólagos feladata a rájuk bízott eset hátterének politikai irányvonaltól független maradéktalan feltárása.

A vizsgálóbizottságokban résztvevő tagok képviselőként eleve védettséget élveznek, így nem kell tartaniuk esetleges későbbi megtorlástól. Jelenleg az úgynevezett brémai tálib ügyében ülésezik parlamenti bizottság.

Március elejére még a külügyminisztert is megidézték, hogy tisztázzák azokat a vádakat, amelyek szerint Frank Walter Steinmeier 2002-ben, az akkori szociáldemokrata-zöldpárti koalíció kancellári hivatalának vezetőjeként megakadályozta, hogy a korábban Brémában letelepedett, de török állampolgárságú Murat Kurnazt szabadon bocsássák a guantanamói fogolytáborból.

Steinmeier tagadta, hogy az amerikai hatóságok ajánlatot tettek Murat Kurnaz elengedésére, viszont később elismerte, hogy hírszerzői adatok alapján nem helyeselte az afganisztáni terrorcselekményekkel vádolt török férfi visszatérését Brémába.

A német törvényhozás különbizottsága hónapok óta vizsgálja az esetet és nemcsak Steinmeier meghallgatása mellett döntött, hanem megidézte az akkori idök külügyminiszterét Joschka Fischert is, aki ismételten hangoztatta, hogy nem volt értesülése a Murat Kurnaz szabadlábra helyezésére tett amerikai indítványról.

Megfigyelők szerint a parlamenti bizottság meghallgatásán esetleg olyan adatokra is fény derülhet, amelyek végül kiválthatják Frank-Walter Steinmeier bukását is, holott a kancellár hangsúlyozta, hogy teljes mértékben megbízik külügyminiszterében.