Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Fegyvereladások: Oroszország és Franciaország az élen

Oroszország és Franciaország került az élre a fejlődő országokba irányuló fegyvereladások terén 2005-ben, megelőzve az Egyesült Államokat - áll egy friss amerikai kongresszusi jelentésben.

Az Egyesült Államok részesedése az ilyen típusú fegyverüzletekből 2005-ben az összérték 20,5 százalékát tette ki, szemben a 2004-es 35,4 százalékkal - állapítja meg az amerikai kongresszus kutatási szolgálatának éves jelentése.

Washington tavaly 6,2 milliárd dollár értékben kötött fegyvereladási szerződéseket a fejlődő országokkal, míg 2004-ben még 9,4 milliárd dollárért szállított nekik fegyvereket.

Ezzel szemben Oroszország 2004-ben 5,4 milliárd dollár értékben kötött ilyen szerződéseket ázsiai, latin-amerikai és afrikai országokkal, 2005-ben pedig már 7 milliárd dollár értékben.

Franciaország 2004-ben 1 milliárdért, a rákövetkező évben a becslés szerint 6,3 milliárd dollárért ütött nyélbe üzleteket a fejlődő országokkal. A jelentés ezt a hirtelen növekedést annak tulajdonítja, hogy India hat Skorpió típusú tengeralattjárót vásárol Franciaországtól, összesen 3,5 milliárd dollárért.

A kongresszusi szakértők megállapítása szerint a francia hadiiparnak ez az eredménye veszélyeztetheti az Egyesült Államok és szövetségesei érdekeit.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×