Az MNB szombati közleménye szerint erről Varga Mihály a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Polgári Gondola rendezvényén beszélt. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az euró önmagában nem jelent megoldást a gazdasági kihívásokra, ezért a cél nem a gyors, hanem a sikeres euróövezeti csatlakozás.

Varga Mihály kifejtette, hogy Magyarország legfontosabb gazdaságstratégiai célja a társadalmi jólét tartós növelése és a fenntartható gazdasági felzárkózás biztosítása. A közös valuta átvételének feltételeit ezért úgy kell teljesíteni, hogy a fenntartható növekedésre előnyös hatással legyen – mondta.

A jegybankelnök kiemelte: az euró bevezetése számottevő előnyöket kínál Magyarországnak.

• A kamatszintek mérséklődése olcsóbb finanszírozást biztosíthat,
• az árfolyamkockázat megszűnése kiszámíthatóbbá teheti a vállalkozások működését,
• az átváltási költségek elmaradása pedig évente mintegy 130 milliárd forintos megtakarítást jelenthet.

Az MNB elnöke ugyanakkor a kedvező hatások mellett

a kockázatok mérlegelésére is felhívta a figyelmet.

Kifejtette, hogy az euró bevezetésével

• Magyarország elveszítené önálló monetáris politikáját,
• így a magyar gazdasági folyamatokhoz igazodó kamatpolitika is megszűnne.
• A közös monetáris politika ráadásul nem feltétlenül képes az egyes tagállamokat eltérően érintő gazdasági sokkok megfelelő kezelésére

– mutatott rá. A jegybankelnök szerint ezért a felkészülésnek túl kell mutatnia a maastrichti feltételek teljesítésén. Az infláció tartósan alacsony szinten tartását, a költségvetési egyensúly helyreállítását, a termelékenység növelését és a versenyképesség javítását egyaránt nélkülözhetetlennek nevezte.

A sikeres felkészülés eredményei már az euró tényleges bevezetése előtt érezhetővé válhatnak. A stabilitás, a versenyképesség és a befektetői bizalom erősítése önmagában is hozzájárulhat Magyarország fejlődéséhez – hangsúlyozta.

A jegybank részéről az árstabilitás megteremtése és fenntartása a legfontosabb cél a közös valuta és a fenntartható növekedés eléréséhez. Ennek fontos mérföldköve az MNB inflációs céljának 2,5 százalékra mérséklése. Az infláció mértéke szeptemberben 1,6 százalékon alakult, amely historikusan és nemzetközi összevetésben is alacsony áremelkedést jelent, de a külső inflációs kockázatok miatt az óvatos és fegyelmezett monetáris politika továbbra is indokolt – tette hozzá Varga Mihály az MNB közleménye szerint.