Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter májusi parlamenti meghallgatásán fogalmazta meg látványosan az ambíciót: „Nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk látni”. Vagyis olyan magyar startupokat, amelyek értékelése eléri az egymilliárd dollárt. A 2023-as Eurostat-adat (.pdf) azonban jóval lejjebb, a vállalati növekedés első emeletén jelez problémát. A legalább tíz embert foglalkoztató magyar cégeknek mindössze 0,4 százaléka volt fiatal, gyorsan növekvő vállalkozás. Ezzel Magyarország Ciprus és Belgium után a harmadik legalacsonyabb arányt produkálta az EU-ban.

A szám azért különösen érdekes, mert a magyar gazdaság másik mutatója egészen más képet ad. Szabados Richárd 2025-ös írása szerint 2023-ban 4568 magyar vállalkozás tartozott a gyorsan növekvők közé, 27 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ráadásul a legalább tízfős vállalatok között az arányuk meghaladta a 12 százalékot, miközben az EU azonos mutatója csupán 10,5 százalék volt.

A paradoxon kulcsa az életkor. Az Eurostat gazellának azt a 4-5 éves vállalkozást nevezi, amelynek létszáma három éven át átlagosan évente több mint 10 százalékkal nőtt. Az ilyen cégek uniós aránya 0,9 százalék volt, Görögországban 1,9, Litvániában 1,8, Írországban 1,6 százalék.

A gazella persze nem egyenlő a startuppal, és még kevésbé az unikornissal. Az egyik foglalkoztatási növekedést, a másik piaci értékelést mér. Mégis nehéz tartósan unikornisokat termelő ökoszisztémát elképzelni széles fiatal növekedési bázis nélkül. Ráadásul az OECD 2026-os elemzése éppen a technológia üzleti hasznosítását, a késői fázisú finanszírozást, a vezetői képességeket és a felvásárlásokat találta a felskálázódással együtt járó fontos tényezők között.

Nem több startup-pénz kell, hanem másképp kell elkölteni

Az első lépés az lehetne, hogy az állam kevésbé próbálja maga kiválasztani a nyerteseket, és inkább automatikusan társuljon olyan magánbefektetőkhöz, amelyek a saját pénzüket is kockára teszik. Az RSM UK Consulting 2022-es elemzése szerint a skót konstrukciók 158 millió font befektetéssel 494 millió font magántőkét mozgattak meg 229 vállalkozásban. Vagyis nagyjából minden befektetett állami fontra három font piaci pénz jutott.

A második ötlet egy magyar „első vevő” program lehetne. Évente például száz problémát írnának ki kórházak, egyetemek, önkormányzatok és állami vállalatok, amelyekre fiatal cégek fizetett pilotokkal válaszolhatnának. Az Európai Innovációs Tanács InnoMatch programja ugyanerre a szűk keresztmetszetre épít, jelenleg 38, egyenként legfeljebb 60 ezer eurós pilotot támogat, mert az innovatív kkv-k piacra lépésének egyik fő akadálya éppen az első referenciaügyfél megszerzése.

A harmadik eszköz a klasszikus kedvezményes kkv-hitel helyett egy valódi magyar venture debt, vagyis kockázati jellegű növekedési hitel lehetne azoknak a cégeknek, amelyek mögött már van professzionális befektető és igazolt piac, de újabb tőkebevonással nem akarják túlságosan felhígítani a tulajdonukat. Az Európai Beruházási Bank 2022-es kutatása 133 kedvezményezettet hasonlított kontrollcsoporthoz; az EIB későbbi összegzése szerint a finanszírozott vállalatok eszközállománya átlagosan mintegy harmadával magasabb lett, miközben további piaci finanszírozást is könnyebben vontak be.

A negyedik opció az exitek után felszabaduló pénzt forgatná vissza a következő generációba. Aki egy sikeres cégeladásból származó nyereségének meghatározott részét például két éven belül fiatal növekedési vállalatba vagy minősített startupalapba fekteti, a visszaforgatott összegre adóhalasztást vagy célzott kedvezményt kaphatna. Az Ipsos és a London Economics 2022-es elemzésében a hasonlóan célzott befektetői ösztönzőt használó cégeknél a kontrollcsoporthoz képest 23 százalékkal magasabb árbevételt, 245 százalékkal nagyobb eszközállományt és 12 százalékkal magasabb foglalkoztatást becsültek.

Nincs ingyen ebéd

Egyik recept sem ingyenes. Az adókedvezmény olyan befektetést is támogathat, amely támogatás nélkül is létrejött volna, a venture debt rosszul kiválasztott cégnél csak elodázhatja a bukást, az állami első vevő pedig könnyen protekcionista hátsó ajtóvá válhat. De legalább lehetőség nyílna a gazellák 0,4 százalékos arányát legalább az uniós 0,9 százalék közelébe emelni.

Az egymilliárd dolláros értékelés ugyanis a folyamat vége, nem a kezdete. Ha öt év múlva kétszer annyi fiatal magyar cég tud tartósan évi 10 százalék felett növekedni, akkor az unikornis már nem politikai kívánság lesz, hanem egy jóval szélesebb vállalati mezőny statisztikailag is hihető kimenete.

A cikk szerzője Sebestyén Balázs közgazdász, egyetemi docens