Nagyon összetett hatások jelentkeznek a hőség, valamint a munkaerő, illetve a termelékenység összefüggésében. Leginkább a fizikai munkavégzések, illetve a mezőgazdasághoz kapcsolódó munkák érintettek, valamint a logisztikai szolgáltatások. De persze kevés olyan szektor van, amely közvetetten ne lenne érintett a hőstressz kapcsán – a korábbi hőhullámok esetében is megfigyelhető volt, hogy a gazdaság teljesítménye 0,3-0,5 százalékkal visszaesett – mondta az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Hőségben kevesebbet és kevésbé hatékonyan dolgozunk. Még akkor is, ha a dolgozók mondjuk egy hűtött irodában ülnek, szerepet játszhat ugyanis a termelékenység csökkenésében például a kialvatlanság, amikor szerényebb a rekreációs ütem.

A visszaesés számokban is jól mérhető: nyomon követhető, hány érdemi munkaóra esik ki, sőt, azt is előre lehet már jelezni, hogy az átlaghőmérséklet néhány fokos emlkedésének mennyi lehet a GDP-ben jelentkező hatása.

„Azzal számolnak a kutatók, hogy ha 2 fokkal emelkedik meg az átlagos hőmérséklet, akkor 3-4 százalékkal is csökkenhet hosszú távon a GDP,

tehát egészen jelentős és erős kapcsolat van a két mutató között. A hatások sokszálúak, megjelennek a termelékenységben, az egészségügyi kiadások növekedésében, az infrastruktúra romlásában is” – mondta Pásztor Szabolcs.

A mezőgazdaság területén már jól látható a veszteség. Mint a kutatási igazgató kiemelte, a szakemberek szerint 30 év múlva olyan lesz a klíma Magyarországon, mint most jelenleg Törökországban. A mezőgazdaságban vissza is fog esni a terméshozam, többet kellene öntözni, illetve olyan fajtákra lenne szükség, amelyek szárazságtűrőbbek. És természetesen a mezőgazdasági munkaerő, illetve annak mennyisége, minősége is átalakul ebben a rendszerben, továbbá növekedhetnek a felvásárlási árak, aminek inflációs hatása ia van.

A hatások kivédése egy hosszabb távú átalakulási folyamat eredménye lehet, ami nem feltétlenül egyszerű és nem is olcsó – mutatott rá Pásztor Szabolcs. A lehetséges forgatókönyvekkel kapcsolatban elmondta: a legbeszédesebb adatot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szolgáltatta, a szervezet szerint ugyanis

2030-ig a munkaórák 2,2 százaléka tűnhet el, és mintegy 80 millió teljes értékű állás. Ennek a világgazdasági hatása 2400 milliárd amerikai dollár lehet.

Ez a forgatókönyv a szakértő szerint nagy valószínűséggel bekövetkezik.

Hozzátette: az Európai Központi Bank 2022-ben már kimutatta egy tanulmányban, hogy a hőhullámnak önmagában volt egy 0,7 százalékos élelmiszerár-emelő hatása.

A cikk Kántor Viola interjúja alapján készült.