Varga Mihály jegybankelnök a 120 oldalas jelentésről szóló összefoglalójában kiemelte: vezetése óta az MNB az alapfeladatára koncentrál, ami az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis, hogy a gazdaság minél kisebb infláció mellett működjön, minél kisebb infláció legyen az, amelyik az emberek jövedelmét, vagyonát és más eszközeit érinti. „Ez volt a legfontosabb feladatunk, ez törvényi kötelezettségünk is, emellett arra kívántunk koncentrálni, hogy az árfolyam stabilizálásával és a tartalékok növelésével tegyük ütőképessé a monetáris politikát” – fogalmazott.

Az infláció a tavaly év eleji 5,5 százalékos szintről 2025. decemberre a 3,3 százalékra, a jegybanki toleranciasáv közelébe csökkent, majd idén év elején 2,1 százalékra a kedvező tendencia folytatódásával. Ez részben az erősebb árfolyamnak is köszönhető, illetve annak, hogy az év eleji átárazások mértéke 25 éve nem volt ilyen alacsony - mondta.

Varga Mihály

nem hisz abban, hogy hosszú távon egy gazdaságot csak leértékeléssel, gyenge valutával, gyenge árfolyammal lehet versenyképessé tenni. Ez átmenetileg okozhat sikereket,

de hosszú távon versenyképessé biztosan nem tesz egy gazdaságot. Ezért is az árfolyam nem közvetlen célja a monetáris politikának, nincs árfolyamcélja a jegybanknak – szögezte le.

Az ország devizatartalékáról elmondta: 2024 végén 44 milliárd euró volt, jelenleg 61 milliárd euró fölötti.

Arra törekedtek, hogy ezt a tartalékot építsék, mert ez a befektetők számára eligazítást ad egy ország működőképességéről, vagy éppen gyenge pontjairól.

Történelmileg soha ilyen magas nem volt a tartalék mint most – mondta. Megjegyezte:

110 tonna aranytartalékkal rendelkezik az ország, ami a biztonságot szolgálja.

Beszámolt arról is, hogy 2025-ben a bankrendszer nem csak megőrizte, hanem meg is erősítette a stabilitását, tőkemegfelelési mutatója 2025 végén 20 százalékon állt, ami erős tőkehelyzetet jelent, bőven a szabályozói elvárások feletti tartalékkal rendelkezik. Tavaly 1065 intézmény felügyeletét látta el az MNB.

Elmondása szerint a korábbi időszakkal ellentétben az MNB a fő feladatára koncentrál, a tavalyi és az idei évben ennek érdekében határozott lépéseket tettek. Felszámolták a korábbi vezetés hagyatékát, a bank a jogszabályban rögzített klasszikus jegybanki mandátumának végrehajtásához tért vissza. Az alapítványokat átadták egy olyan menedzsmentnek, amely az alapítványi kör vagyonmentésével foglalkozik most. A székház-ügyben feljelentést tettek. Polgári peres eljárást is indítottak annak érdekében, hogy az igazukat a kivitelezővel szemben érvényesíteni tudják.

Kérdésre közölte: látnak teret a banki költségek további csökkentésére, a szabályozói oldalról olcsóbb számlavezetési és hitelezési költségekre törekednek. Kamatcsökkentésre vonatkozó felvetésre elmondta: az előretekintő árazások alapján a nyári kamatcsökkentési ciklust követően a szeptemberben elkészülő Inflációs jelentés alapján döntenek a folytatásról.