A Központi Statisztikai Hivatal közzétette részletes becslését a hazai gazdaság teljesítményéről. A KSH megerősítette: idén a harmadik negyedévben a gazdaság negyedéves alapon stagnált, míg éves alapon 0,6 százalékkal növekedett. A gyenge adathoz az ipar és a mezőgazdaság rossz teljesítménye járult hozzá elsősorban, de a fő támaszt jelentő fogyasztási oldalon is történt lassulás – mondta el a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor az InfoRádióban.

A KSH az első becslés fő számait megerősítette – emelte ki a vezető közgazdász. Az, hogy a mezőgazdaság hozzáadott értéke éves összehasonlításban 6,2 százalékkal csökkent, nem jelentett meglepetést, hiszen „tudtuk, hogy aszályos év van, rossz a termés”. Regős Gábor hozzátette, hogy a szektorban a tavalyi év „sem volt erős”, a harmadik negyedévben ott is 8 százalék fölötti visszaesés volt, de mindennel együtt ez sem meglepő.

Az ipar hozzáadott értékének 1,7 százalékos csökkenésével kapcsolatban elmondta, hogy nagyjából ez volt a várható eredmény ezen a területen is. Jó hír viszont, hogy

a visszaesés mértéke egyre kisebb,

de a külső kereslet problémái meghatározóak, az ipar versenyképessége pedig kulcsfontosságú. A KSH gyorstájékoztatójából az is kiderül, hogy kifejezetten a feldolgozóipar teljesítménye 0,8 százalékkal csökkent. A teljesítmény „szűküléséhez” legnagyobb mértékben a közúti járművek gyártásának ágazata járult hozzá, viszont a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte a visszaesést. Az építőipar viszont 2,6 százalékos növekedést produkált, itt már az előző negyedévben is volt növekedés – tette hozzá Regős Gábor.

A szolgáltatások helyzete „kicsit érdekesebb”. Ebben a negyedévben stabil volt a növekedés, a 1,5 százalékos érték nem tér el érdemben az előző negyedévtől. Mindazonáltal fontos fejben tartani, hogy ez az ágazat adja a gazdaság teljesítményének kétharmadát, tehát ez a 1,5 százalékos érték rendkívüli meghatározó a GDP-n belül – emelte ki a vezető közgazdász.

Hogyha egy 3-4 százalékos növekedéssel álmodozunk, ez a 1,5 százalék még kevés lesz

– fogalmazott Regős Gábor.

2025 harmadik negyedévében a GDP 0,6 százalékos növekedéséhez a szolgáltatási szektor 0,9 százalékponttal járult hozzá. Ezen belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység és a kereskedelem ágak nyújtottak hozzájárulást, mindkettő 0,2 százalékponttal emelte a GDP-t. Ugyanakkor a mezőgazdaság 0,2 százalékponttal, az ipar 0,3 százalékponttal mérsékelte a teljesítményt – írja a KSH tájékoztatója.

Továbbra is igaz, hogy a fogyasztás egy húzóerő, de ez a húzóerő most az előző negyedévekénél kisebb volt, mindössze 2,6 százalékkal bővült a háztartások fogyasztási kiadása. Az előző két negyedévben ez még 3,1, illetve 3,5 százalék volt, az előző évben viszont még 6 százalékos – tette hozzá Regős Gábor. A KSH adataiból az is látszik, hogy a fogyasztáson belül a legnagyobb mértékű bővülést a tartós termékek esetében mérték, a féltartósok esetében 4,1, a nem tartósok esetében 2,3 százalékos volt a növekedés.

A háztartások fogyasztásának kisebb mértékű bővülésével kapcsolatban elmondta, a reálbérek növekedése stabil, így nem ez okozhatta a problémát. A kormányzati transzferek is valamennyire megindultak, de nem voltak meghatározóak a negyedévben.

Valószínűleg egy kicsit az óvatossági motívum erősödött

– értékelte a helyzetet a vezető közgazdász.

Elmondta még azt is, hogy az is lehetséges, a bázis volt erős. Ugyanakkor a reálbérek stabilan növekednek, valamint a választásokhoz közeledve jönnek be „újabb és újabb” kormányzati transzferek. A háztartások rendelkezésre álló jövedelme nő, ez pedig meg fog látszani a költésben a következőkben is – fogalmazott Regős Gábor.