A jelentés szerint a fővárosban 9,1, a megyei jogú városokban 33, a községekben 22 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a kisebb, nem megyei jogú városokban emelkedett kissé (1,5 százalékkal) az átadott lakások száma – derült ki a KSH adataiból.

A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 2509 új lakásának 57 százaléka három kerületben épült fel: a VIII. kerületben 631, a XI. kerületben 421, a IX. kerületben 379 új lakást vettek használatba.

A régiók közül kizárólag Pest régióban (1,6 százalék) és Dél-Dunántúlon (0,6 százalék) tapasztalható minimális élénkülés az előző év azonos időszakához képest.

Minden más régióban csökkent az átadott lakások száma, a legnagyobb mértékben Közép-Dunántúlon (-41 százalék) és Dél-Alföldön (-30 százalék).

A vidéki új lakások közül sok található a balatoni térségben. Budapest után a legtöbb új lakást Siófokon adták át (259), de más vidéki településekhez képest sok lakást vettek használatba Keszthelyen (165) és Balatonszemesen is (154). Mindezek mellett Kecskemét (225), Nyíregyháza (121) és Érd (116) lakásépítéseinek száma volt még jelentős, a többi vidéki nagyvárosé viszont nem érte el a százas nagyságrendet.

A jelentés szerint a természetes személyek által épített lakások aránya 40 százalékról 35 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 58 százalékról 65 százalékra emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 8,0 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,1 négyzetméterrel 94,7 négyzetméterre csökkent a 2024. I-III. negyedévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 67,5 négyzetméter volt.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65, a saját használatra építetteké 33 százalék volt, az építési cél szerinti megoszlás az eladásra építettek felé mozdult el 7,6 százalékponttal.

Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19 947 volt, 37 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek növekedésében is erős területi koncentráció figyelhető meg a fővárosban, illetve annak néhány kerületében. Budapesten összesen 7841 lakás építésére adtak engedélyt, 2,3-szer többre, mint egy évvel korábban. Csak a XI. kerületben mintegy 3400 engedélyt adtak ki, a XIII. kerületben pedig valamivel több mint 1500-at. A négy legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerületben (XI., XIII., X., XV.) engedélyezték a lakások több mint háromnegyedét.

A megyei jogú városokban 43 százalékkal növekedett a létesítendő lakások száma. A kisebb településeken azonban csökkent a lakásépítési engedélyek száma: a nem megyei jogú városokban 1,0, a községekben 8,8 százalékkal. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen és Szeged, ahol egyaránt mintegy 750-750 lakás építését engedélyezték, továbbá több mint 400 lakás építését kezdeményezték Székesfehérváron és Győrben is.

Budapesten kívül Közép-Dunántúl (31 százalék) és Dél-Alföld (93 százalék) régióban nőtt jelentős mértékben az építési engedélyek száma.

Észak-Magyarországon (2,0 százalék) és Észak-Alföldön (0,1 százalék) pedig csak minimális növekedés történt. A többi régióban viszont az egy évvel korábbinál kevesebb lakás építését engedélyezték.

Az építtetők az esetek 26 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 2,5 százalékkal több, összesen 7350 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 2188 volt, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.