A KSH legfrissebb statisztikája szerint az idén (már az év elejei emelés után) az átlagnyugdíj 222 423 forintot tett ki. A medián (amennyinél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet) nem érte el a 200 ezer forintot. A KSH rendszeresen hangsúlyozza, hogy a nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt. Persze kérdés, mit tekintünk alacsony összegnek - írja az azenpenzem.hu. A portál számításai szerint ugyanis az idén majdnem 300 ezren (a nyugdíjasok 12,3 százaléka) kapnak havonta 120 ezer forintnál kevesebbet.

A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokon belül az idén januárban a rokkantsági ellátások átlagösszege 133 147 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg. Rehabilitációs ellátásra átlagosan 67 616 forintot fizettek ki. A lap szerint

az inflációt figyelembe véve ezek nem elégséges összegek a megélhetésre.

Tavaly kifejezetten büszkélkedett a KSH számai alapján kormányzat azzal, mennyire jó is ebben az országban nyugdíjasnak lenni. A 2023-as évben ugyanis a statisztikusok szerint januárjában 15 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, majd novemberben további 3,1 százalékos kiegészítő emelésre került sor, amelyek együttesen 18,6 százalékkal növelték a nyugdíjakat. Közben a nyugdíjas fogyasztóiár-index 18,3 százalék volt, így a nyugdíjak reálértéke 0,2 százalékkal nőtt, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig a keresetek reálérték-alakulásához (vagyis eséséhez) viszonyítva 3,2 százalékkal javult.

A lap azt írja, már akkor felhívták rá a figyelmet, hogy a nyugdíjak relatív pozíciója 2014-től 2021-ig romlott. Az egész időtávban a nyugdíjak vásárlóértéke 60 százalékkal nőtt, a kereseteké viszont közben 2,3-szorosára emelkedett. Az is várható volt, hogy az elképesztő mértékű infláció melletti javulás csak átmeneti lesz. Most kiderült, hogy ez pontosan így van.

Tavaly januárban 6 százalékos volt a nyugdíjemelés, ami a KSH kimutatása szerint 3,7 százalékos nyugdíjas fogyasztóiár-index mellett 2,2 százalékos reálérték-növekedést eredményezett.

A keresetek reálértéke viszont 2024-ben 9,2 százalékkal emelkedett, így a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekéhez viszonyítva 6,4 százalékkal romlott.

Tulajdonképpen folyamatosan nyílik az olló az aktívak és a nyugdíjasok között. 2010-ben az egy ellátottra jutó nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok átlagos értéke elérte a nettó átlagkereset 65,1 százalékát. Az idén a nyugdíjemelést követően ez a rátát valamivel 48,5 százalék alattira számítottuk.

A szakadék nem csak az aktívak és a nyugdíjasok között, hanem a frissen és a jóval régebben nyugdíjba vonulók között is egyre mélyül. A portál információi szerint a 80 évnél idősebb nyugdíjasok száma 2025 elején 387,4 ezer fő volt. Az ő járandóságuk pedig alaposan korrodálódott az évek során. Nem mellékesen a legidősebb vásárlási lehetőségei is korlátozottabbak lehetnek.