Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
2024 number on wood block on top of stack of coins
Nyitókép: Getty Images

KSH: így alakultak a hazai keresetek májusban

Az idén májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó kereset mediánértéke 525 100 forint volt, a nettó kereseté pedig 363 900 forintot ért el, 16,9, illetve 17,2 százalékkal haladva meg az előző év azonos időszakit.

Májusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 607 800 forintra becsülhető, ami 15,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A vállalkozásoknál 609 100, a költségvetésben 592 900, a nonprofit szektorban 636 200 forintot tett ki a rendszeres bruttó átlagkereset, 14,1, 17,5, illetve 19,3 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A jelentésből kiderült: a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 433 600 forintot ért el, és 14,8 százalékkal volt magasabb, mint tavaly májusban.

A reálkereset 10,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,0 százalékos növekedése mellett. Január-májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421 100 forintot, a kedvezményeket figyelembe véve 435 800 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×