A cseppfolyósított földgáz lényeges exportterméke Oroszországnak, a legnagyobb része korábban az Európai Unióba irányult, a második legnagyobb piaca viszont Kína, így nagyon érdekes kérdések vet fel Brüsszel esetleges nyomásgyakorlása az energiapolitika terén – mondta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna. Az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint azért célozzák a részleges importtilalmat, mert az EU-ben a saját felhasználásra is importál LNG mellett bizonyos országok – például Belgium, Franciaország és Spanyolország – harmadik országokba, elsősorban Kínába irányítják át az orosz hajókon érkezett rakományt. Tehát a lényeg, hogy

az EU-ba irányuló, saját belső fogyasztású cseppfolyósított gáz behozatalát nem tiltanák meg, csak azt, hogy az orosz LNG-vel kereskedjenek a tagországok.

A szakértő szerint a tilalom valóban megnehezítené a rakományok áttöltését az egyik kategóriájú hajókról a másikra, elsősorban Oroszországnak okozna többletgondot, ahogyan sok energiahordozóval kapcsolatos eddigi döntése az EU-nak. Szerinte bizonyos cégek, mint minden egyes korlátozó intézkedést, ezt is igyekeznek kikerülni, mások pedig azt fogják mondani, hogy „jó, akkor ettől a bevételi forrástól elestünk”, és betartják a törvényt.

A tilalom Oroszországnak körülbelül évi kétmilliárd eurós veszteséget okozna, amibe továbbra sem roppanna bele, viszont a „sok kicsi sokra mehet”, és ez egy olyan kieső jövedelemforrás lenne, amit nehéz pótolni – jegyezte meg Máthé Réka Zsuzsánna.

Egy másik brüsszeli terv szerint megtiltanák orosz pénzek elfogadását az európai politikai élet szereplői számára. A szakértő szerint ez nagyon kényes kérdés, hiszen több ország is törvényekben szabályozza vagy tiltja azt, hogy külföldről finanszírozzák a különböző pártokat, viszont arra kevesebb és enyhébb szabályozás van, hogy különböző agytrösztök, alapítványok honnan pályázhatnak, milyen forrásokat használhatnak fel; utóbbiak terén vezetne be teljes tilalmat az EU. Megjegyezte: itt nem is annyira az a lényeg, hogy most oroszországi pénzekről van szó, hanem az, hogy a csomagot még az európai parlamenti választások előtt szerették volna elfogadni az EU-ban, ami így pellengérre állított volna bizonyos politikai szereplőket.

Nem elképzelhetetlen, hogy léteznek bizonyos pártokhoz köthető agytrösztök, különböző intézmények, amelyek olyan rendezvényeket szerveznek, olyan eseményeken vannak jelen, vagy olyan kommunikációs csatornákat tartanak fenn, amelyek esetleg közelebb állnak egy oroszpárti állásfoglaláshoz. Máthé Réka Zsuzsánna példaként említette a németországi AfD-t, amely magas rangú személyei körül felmerült a gyanú, hogy oroszországi nézeteket népszerűsítenek; ugyanakkor érdekes kérdésnek tartja, hogy egy ilyesfajta tilalmat hogyan is lehet majd ellenőrizni.