A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján idén januárban a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, Magyarországon 4,7 millióan dolgoztak az év első hónapjában. 2024-ben a kormány legfőbb célja, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést és dinamikus 4 százalék körüli GDP bővülést érjen el, amelynek érdekében a fogyasztás helyreállítása és a beruházások 25 százalékos szint felett tartása mellett a hazai, 300 ezer főre tehető munkaerő-tartalék mozgósításával tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást.

"Ahány ember, ahány regisztrált álláskereső, annyi élethelyzet. Az ő élethelyzetükről nekünk tudnunk kell és annak megfelelően, hogy közel van a munkaerőpiachoz vagy nagyon messze van, kell a különböző segítséget nekünk a következő időszakban adagolnunk" – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség, a potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti. Az államtitkár szerint ebből olyan 50 ezer körül van azok száma, akik passzív inaktívak, tehát nincsenek a munkaügyi regiszterben.

"Az egyik legnehezebb feladatunk megtalálni őket, és ezért örülünk annak, hogy rájuk látunk a KSH adatain keresztül" – mondta Czomba Sándor, és hozzátette, az inaktív népesség egy része bár szeretne dolgozni, de élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza ebben, ezért esetükben a kormányzat komplex támogatására van szükség.

A regisztrált álláskeresőkről viszont a kormányzatnak pontos adatai vannak, tudja még azt is, hogy milyen végzettséggel, képzettséggel rendelkeznek, és Czomba Sándor szerint ennek a nagyjából 235 ezer embernek a 40 százaléka valamilyen szakképzettséggel rendelkezik. "A baj csak az, hogy húsz-harminc éve szerezte azt a szakképzettséget, vagy adott esetben egy percet nem dolgozott a szakmájában" – tette hozzá.

A regisztrált álláskeresők közül van 40 ezer ember, aki relatíve jó képzettséggel rendelkezik és gyorsan felkészíthetők a munkavállalásra, motiváltak a munkába állásra, hatékony közvetítéssel és kis segítséggel el tudnak helyezkedni. A mobilitási problémák miatt az államtitkár úgy véli, hogy nagyon lényeges kérdés, hogy

"végre a munkahelyek, a beruházások oda mennek, ahol a munkáskéz rendelkezésre áll".

Példaként említette, hogy Debrecen, Nyíregyháza, Szeged vagy Pécs környékén most meg tudnak szólítani sok olyan álláskeresőt, aki benne volt a regiszterben, kapta az ellátást, de nem tudtak érdemben a végzettségének megfelelő munkát ajánlani neki.

Magyar munkavállaló vs. vendégmunkás

"Törvényileg garantált, hogy ha van magyar munkavállaló egy állásra, akkor azt harmadik országbeli személy nem kaphatja meg" – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Czomba Sándor a műsorban elmondta, hogy jelenleg harmadik országbeli munkavállaló 120 ezer dolgozik Magyarországon, ők tavaly és tavalyelőtt kaptak engedélyt, és kettő plusz egy évig tartózkodhatnak az országban. A szám nagyságát azzal illusztrálta a politikus, hogy Csehországban ötmillió foglalkoztatott fő van, és ötszázezer külföldi foglalkoztatott, ez 10 százalékos ráta. Lengyelországban 16 millió foglalkoztatott van, közel egymillió a vendégmunkás, ez 6 százalékos ráta. Szlovákiában 2,5 millió munkavállalóból 97 ezer a külföldi, ez 3,8 százalék. Magyarországon a 4,7 millió dolgozóból 120 ezer érkezett külföldről tehát 2,4 százalék a magyar ráta. Ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy nem igazak azok az állítások, hogy elözönlöttek bennünket már most a harmadik országbeli munkások, és kiemelte, ez nem politikai, hanem szakmai kérdés.

"Mi világossá tettük az idegenrendészeti törvény kapcsán is, hogy addig, ameddig magyar ember van országhatáron belül, tud, akar és képes dolgozni, akkor az övé a munkahely. Ezt jogszabályban is rögzítettük"

– jelentette ki az államtitkár.

Beszélt az eljárásrendről és az ellenőrzésről is, mint elmondta, a vállalkozás beadja a munkaerőigényét a harmadik országbeli munkavállalóra, a munkaügyi hivatal ezt befogadja, és azonnal az álláskereső regiszterében megkeresi azokat a magyarokat, akik ilyen képzettséggel, szakképesítéssel rendelkeznek a környező járásokban. Ez egy hétnapos folyamat, és ha találnak alkalmas embert, akkor kap egy közvetítőlapot, ezzel elmegy a munkáltatóhoz, megbeszélik a feltételeket, ha elvállalta a munkát, akkor onnantól az övé az állás – magyarázta. Utána a hivatalnak ellenőriznie is kell a foglalkoztatást, és ha például a húsz munkahelyre öt magyart találnak, akkor azt az öt státuszt ők fogják betölteni, és csak a fennmaradó tizenöt helyre lehet harmadik országbelit keresni.

"Amikor azt látjuk, hogy az összes álláshelyet magyarral be tudják tölteni, piros lámpa van a harmadik országbelire. És az az igazság, hogy az esetek 99 százalékában úgy nyilatkoznak a munkáltatók, hogy ők alapból magyar munkaerőt keresnek, mert sokkal többe kerül a harmadik országbeli" – mondta Czomba Sándor.

Tiltott munkakörök

Az érdekképviseletekkel, munkaadókkal, munkavállalókkal is egyeztetett a kormány, amikor meghatározta, hogy mely szakmákban nem dolgozhatnak harmadik országbeli munkavállalók Magyarországon – mondta el a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Jelenleg a csaknem ötszáz szakma közül nagyjából háromszáz került fel a védettek közé, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez egy rugalmasan alakítható lista, a piac igényei szerint akár évente kerülhetnek fel vagy le szakmák.

"Ez persze nem jelenti azt, hogy egyetlenegy ember sem érkezhet ezekből a szakmákból, mert ha a jogszabály lehetővé teszi, akkor a normál üzemmenetben a munkaerő-közvetítőkön keresztül elvi lehetősége megvan rá, de ez a létszám, ha lenne is, minimális lenne" – tette hozzá Czomba Sándor.

Érdekesség, hogy nem lehet például külföldről érkező munkavállalót foglalkoztatni utcaseprőként, parkolóőrként, de a járművezetők közül a tiltottak között van a mozdonyvezető, a villamosvezető, a metróvezető és a trolibuszvezető, ugyanakkor külföldi autóbusz-vezetőt lehet felvenni, és Budapesten éppen ebben a munkakörben toboroznak is ázsiai munkavállalókat.

Az államtitkár szerint ennek az az oka, hogy elsősorban a személy- és teherszállításban van sofőrhiány, ezért is hirdettek meg március elsejétől gépjárművezető képzési programot. Az 1,7 milliárd forintnyi hazai forrásból megvalósuló programban több mint ezren szerezhetnek jogosítványt, ami érdemben hozzájárulhat a foglalkoztatás bővüléséhez, a közúti áru- és személyszállítás versenyképességének javulásához.

A keret azonban gyorsan kimerülhet, mert Czomba Sándor arról számolt be, hogy

alig néhány nap alatt 8600-8700-an jelentkeztek a pályázatra, jelentős a túljelentkezés,

még úgy is, hogy nem teljesen ingyenes a képzés, a jelentkezőknek önrészt kell vállalniuk, amit a sikeres képzést követő 12 hónapnyi, a megszerzett jogosítványnak megfelelő gépjárművezetői munkakörben történő munkavégzés után maradéktalanul visszatérít a lebonyolító, így a résztvevők lényegében ingyen juthatnak egy piacképes képzettséghez.