Azt a zöld átállást, amit Németország most csinál, egyetlen más ország sem gondolja végrehajthatónak – vélekedett az InfoRádióban Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Az egyik különlegesség az atomenergia mellőzése, ezt egyetlen másik ország sem követi, sőt a legtöbb helyen sorra építik az új reaktorokat. Száznál több egysége lesz Kínának és az Egyesült Államoknak is, de India is gyorsan bővíti az atomenergia-kapacitását, és negyvennél is több atomreaktora lesz. A sort folytatva elmondta, hogy még Spanyolországban is, ahol egyébként nincs hiány napenergiából, van hét működő atomreaktor.

A német elgondolás előzménye az, hogy Németországban 30-40 éve nagyon erősen atomenergia-ellenes a környezetvédelem. Csakhogy miközben az atomerőműveket bezárták, a gáz- és szénerőművek nagy része továbbra is működik.

"Nagyon intenzív tempóban építenek állami támogatásokkal és erőforrásokkal zöld áramtermelési kapacitásokat – tehát napelemparkokat, szélturbinákat –, ez a része működik a tervnek, a megfelelő időjárás esetén napenergiával nagyon olcsón lehet nagyon nagy mennyiségű elektromos áramot előállítani. De ennek egy szépséghibája van, hogy nem lehet eltárolni ezt az energiát akkorra, amikor nincs napsütés" – mutatott rá Tatár Mihály.

Ha nem elég erős a szél vagy nem süt a nap, akkor egész Európában elkezd akadozni a megújuló áram termelése, és ilyenkor mindenki föltekeri a hagyományos áramtermelő erőműveit.

"Németország ilyenkor nyilván a gáz- és a szénerőműveit tudja csak feltekerni, mert nincs már atomerőműve. Emiatt a német energia az egyik legszennyezőbb most Európában, ráadásul mivel így sem tud elegendő energiát előállítani egy borús, szélcsendes téli napon, ilyenkor kénytelen más európai országoktól megvásárolni, ami törvényszerűen francia atomenergia, illetve lengyel szénenergia" – hívta fel a figyelmet.