Óriási problémát jelent, hogy az ukrán áruszállítók egészen más költségszinten tudnak dolgozni, mint az Európai Unió bármely fuvarozó vállalkozása, ideértve a magyarokat is – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára. Azok a rendkívül feszes jogszabályok ugyanis – amelyek az EU-ban tevékenykedő fuvarozok számára egyben költségnövelő tényezőként is jelentkeznek – az ukránokra nem vonatkoznak, gondolva például a mobilitási csomagra, a kiküldetési szabályokra vagy a járművek hazatérésére vonatkozó kötelezettségekre – sorolta Árvay Tivadar. Az sem mellékes, hogy az egyik legfontosabb költségelem, az üzemanyag tekintetében is komoly árelőnnyel indulnak, hiszen 50-70 forinttal olcsóbb egy liter gázolaj Ukrajnában, mint Magyarországon – mondta.

A főtitkár hozzátette: többek között a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete is vitatja azt a megállapodást, amelynek értelmében az EU a háborús helyzetre való tekintettel 2022-ben engedélyezte az ukrán áruszállítóknak, hogy – alapvetően humanitárius szállítások miatt – megjelenjenek a közös piacon, ugyanis az eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy már kimondottan piacszerzési célzattal fuvaroznak, és olyan, a gazdaság egyéb ágazatait kiszolgáló szállításokban is megjelentek, mint az autóipar.

„Azt gondoljuk, hogy a humanitárius célokon felüli szállítások esetében már nem védhető helyzet, hogy úgy tevékenykedhetnek az unióban, hogy az EU-szabályok nem vonatkoznak rájuk,

miközben a magyar fuvarozók, akik ezen a területen tevékenykedtek korábban, elveszítették a munkáikat” – fogalmazott. Mindez azt jelenti, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az autói nem tudnak elindulni, hiszen Ukrajnába nem tudnak bemenni, sem onnan kijönni, nem kapnak megbízást, de ha kapnának is, az árversenyben elbuknának, mivel a harmadával olcsóbban tudnak az ukránok dolgozni, és nyilván a megbízó aszerint dönt, hogy ki tudja olcsóbban vállalni a feladatot – magyarázta a főtitkár.

A problémában leginkább érintett vállalkozások a keleti desztinációkban tevékenykedtek; Árvay Tivadar megfogalmazása alapján ez egy speciális terület, mivel hozzáértést, a vámeljárásokban való jártasságot igényel. Ezek a vállalkozok azonban az orosz–ukrán háború miatt elveszítették az orosz, fehérorosz megbízásaik jelentős részét, illetve a közel-keleti térségben végzett fuvarjaik döntő hányadát, hiszen a háború sújtotta övezeten keresztül kellene mozogniuk a járműveknek. Vagyis

összességében nemcsak az ukrán piacot, hanem azt az egész desztinációt elveszítették, amiben korábban tevékenykedtek

– emelte ki.

Hétfőn – a lengyelekhez és a szlovákokhoz hasonlóan – a magyar kamionosok is demonstráltak a záhonyi határátkelőnél a szabályozás nélkül beáramló ukrán sofőrökkel szemben. Ezzel kapcsolatban a főtitkár jelezte, a tiltakozó akciót nem ők, hanem magánszemélyek kezdeményezték, és bár a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete egyetért a célokkal, más eszközökkel igyekszik az érdekeit érvényesíteni.

Mint mondta, nemzetközi összefogásban a cseh, a szlovák, a litván és a lengyel társegyesületekkel közös állásfoglalást juttattak el az Európai Bizottsághoz, hogy

vizsgálják felül – a 2024 júniusáig érvényes – megállapodást,

ami az EU és Ukrajna, illetve Moldova között jött létre, figyelembe véve azokat a gazdasági érdekeket, amelyek a magyar és általában a kelet-közép-európai fuvarozók szempontjából fontosak, visszaállítva – legalább ezekkel az országokkal kapcsolatban – azt a korábbi engedélykötelezettséget, ami szabályozza azt a piacot, ahol tevékenykednek az ukrán fuvarozók.