Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
hungarian, HUF, 20,000, banknotes,
Nyitókép: ZenitX/Getty Images

Elemző: nagy a hiány, legfeljebb egy rendkívüli intézkedéssel lehet tartható a cél

Novemberben 586 milliárd forintos hiányt halmozott fel a központi költségvetés. Ezzel az első 11 hónapban már 4000 milliárd forint fölé emelkedett deficit. A Portfolio elemzője szerint kérdéses lehet, hogy a kormány tudja-e tartani az 5,2 százalékos megemelt hiánycélt.

A központi költségvetés 586,7 milliárd forintos hiánnyal zárta a novemberi hónapot, ami a korábbi néhány évhez képest egyébként nem kimagasló - mondta Csiki Gergely, a Portfolio elemzője az InfoRádiónak. Mint mondta, 2021-22-ben már volt 800-1000 milliárdos is a hiány, 2020-ban is 600-700 milliárd forint körül volt, de hangsúlyozta, ezek rendkívüli évek voltak. A 2023-as novemberi hiány is ezekhez hasonló lett. Megemlítette még, hogy

az állam novemberben jutott az MVM osztalékelőlegéhez, 309 milliárd forinthoz, de

enélkül majdnem 900 milliárd forintra rúgott volna a novemberi hiány, ami a valaha volt második legnagyobb deficit lett volna.

A kérdésre, hogy teljesíthető-e a megemelt hiánycél, a szakértő azt mondta: mivel már csak egy hónap van hátra az évből, ez szinte lehetetlen vállalkozás. Mint fogalmaz, néhány héttel ezelőtt is ezt vetítették még előre az akkor eredményszemléletű és utolsó negyedéves mozgástereket látva.

A kormány mostanra 4166 milliárd forintra emelte az idei hiánycélt, ehhez képest az első 11 hónapban 4074 forintban teljesült a költségvetési deficit, vagyis csak mintegy 90 milliárd forintnyi mozgástere maradt decemberre. A múltbeli tapasztalatok szerint már nagy változások nem történnek a költségvetés folyamataiban, és ez alapján

szinte lehetetlen, hogy beavatkozás nélkül beleférjen ebbe a 90 milliárd forintba a decemberi költségvetési egyenleg.

Hozzátette, az elmúlt években jellemző volt egy év végi nagy kiköltekezés több százmilliárd forintos mínuszokkal, most ez nem valószínű.

Csiki Gergely szerint fontos felvetés, hogy a kormány ragaszkodik-e egyáltalán az 5,2 százalékos hiánycélhoz. Ha igen, és nem teljesülne a 3,9 százalékról egyszer már megemelt szint, az presztízsveszteséggel járna. Eddig ugyanis mindig tudta tartani a kormány, amit módosított célként vállalt.

Az elemző a lehetséges intézkedések kapcsán felemlegette a 2022. december 23-án, a Magyar Közlönyben megjelent extraprofitadó-emelést, ami váratlanul ért több szektort is, többek között a gyógyszeripart, illetve a biztosítókat. Azzal a lépéssel az állam szinte azonnal képes volt elszámolástechnikailag, 2022-re vetítve visszamenően pluszbevételhez jutni.

Hozzátette, ilyesmi akár idén is elképzelhető, ugyanis más eszköz, amellyel rövid időn belül javítani tudja egész évre vetítve a költségvetés egyenlegét, nemigen van a kormány kezében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×