eur:
407.44
usd:
385.15
bux:
78007.08
2024. november 19. kedd Erzsébet
Nagy István agrárminiszter beszél a magyar ebfajták génmegőrzését szolgáló kutatás genetikai eredményeiről szóló sajtótájékoztatón az Agrárminisztériumban 2023. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nagy István: öt ország együtt lép fel az ukrán gabona ügyében

Elfogadhatatlan az Ukrajnával szomszédos uniós országok számára az ukrán gabonafélék uniós behozatali tilalmának feloldására vonatkozóan a szeptember 15-ig tartó határidő – hangsúlyozta a magyar agrárminiszter Varsóban.

Az öt ország agrárminiszterének tárgyalását követő sajtóértekezleten Nagy István közölte: megállapodást írtak alá, amely "jelzi, hogy Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia továbbra is együttműködik az ukrán gabonaügyben".

"Elfogadhatatlan számunkra a szeptember 15-i határidő" - jelentette ki a miniszter. Hangsúlyozta: ha az Európai Unió (EU) nem hosszabbítja meg legalább december 31-ig ezt a határidőt, Magyarország "minden eszközével megvédi a magyar gazdákat".

"Minden eszközt be fogunk vetni annak érdekében, hogy a magyar gazdák ne szenvedjenek további nagyon súlyos gazdasági terheket" - tette hozzá.

Nagy István elmondása szerint a találkozón megállapodtak abban is, hogy a piaci zavarokat okozó egyéb mezőgazdasági termékek esetében támogatják egymást azokat a kivételezéseket illetően, amelyek "a gazdaság túléléséhez, a gazdák problémáinak kezeléséhez tudnak hozzájárulni".

Uniós szinten az öt ország olyan "közös európai szolidaritást" szeretne kidolgozni, amely "azt segítené, hogy az Ukrajnából származó termékek eljuthassanak a harmadik országokba, ahol a rászorulók nagyon várják őket" - mondta el a miniszter.

Aláhúzta: az öt ország közös fellépése "nem Ukrajna ellen, nem ukrán gazdák ellen irányul", hanem azért van rá szükség, hogy megvédjék a saját gazdáikat.

Fontosnak nevezte azon zavarok kiküszöbölését, amelyek a szolidaritási folyosók működésében jelentek meg. "Hiszen nem lehet az, hogy a drága szárazföldi szállítás miatt a gabona a határ menti országokban ragadjon le" - jegyezte meg.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki részt vett a találkozón, szintén nyomatékosította: Lengyelország szeptember 15-én nem nyitja meg határait az ukrán gabonafélék számára, továbbra is csak ezek tranzitját teszi majd lehetővé. "Vagy az Európai Bizottság beleegyezik a tilalom meghosszabbításáról szóló szabályok kidolgozására, vagy magunk tesszük meg azt," akár egyoldalúan, akár más országokkal együttműködve - nyomatékosította a lengyel kormányfő.

"Kemények leszünk, határozottak leszünk, védeni fogjuk a lengyel gazdákat" - fogalmazott. Kilátásba helyezte: Varsó fellép akkor is, amennyiben más mezőgazdasági termékek esetében észlelne destabilizációs jeleket.

A lengyel kormány álláspontja az, hogy "megakadályozni, módosítani vagy kompenzálni kell mindent, ami árt a lengyel mezőgazdaságnak" - erősítette meg Morawiecki.

Robert Telus lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter olyan jogi és infrastrukturális mechanizmusok kidolgozására szólította fel az EU-t, amelyek "hosszú éveken át fognak működni", mivel ukrán, valamint moldovai termékekkel is "hosszabb ideig lesz dolgunk".

A szerdán aláírt agrárminiszteri megállapodásról Telus elmondta: a dokumentum azt a közös állásfoglalást is tartalmazza, hogy az öt frontország "erőteljesen nyitott a tranzit ügyére".

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Kaiser Ferenc az amerikai rakéták oroszországi bevetéséről: érdemi hatásuk nincs a háborúra

Sajtóhírek szerint az amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukránok oroszoroszági területekre is csapást mérjenek ATACMS-rakétákkal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta az InfoRádióban, hogy Ukrajna nem kapott annyi rakétát, amennyivel érdemben befolyásolhatná a háború menetét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.19. kedd, 18:00
Hegyi Zsolt
a MÁV Csoport vezérigazgatója
Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

Mégis mit tud egy ATACMS-rakéta és miért okozott ekkora botrányt Oroszországban?

A Kreml éppen hatalmas botrányt kavar abból, hogy az ukrán haderő elkezdett amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket használni területük ellen, pedig aligha lesz ennek jelentős hatása a háború menetére nézve. Egyrészt hiába hívják „ballisztikus rakétának,” egy ATACMS-rendszer távolról sem összehasonlítható például egy Minuteman rakétával, és nem is tud eltalálni olyan célpontokat, melyek elérésére Ukrajna nem volt eddig képes saját fejlesztésű fegyvereivel. De mégis mit tud egy ATACMS-rendszer és miért van körülötte most ekkora diplomáciai balhé? Nézzük meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 19. 14:01
×
×
×
×