Infostart.hu
eur:
385.43
usd:
329.32
bux:
120302.69
2026. január 21. szerda Ágnes
Nagy István agrárminiszter beszél a magyar ebfajták génmegőrzését szolgáló kutatás genetikai eredményeiről szóló sajtótájékoztatón az Agrárminisztériumban 2023. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nagy István: öt ország együtt lép fel az ukrán gabona ügyében

Elfogadhatatlan az Ukrajnával szomszédos uniós országok számára az ukrán gabonafélék uniós behozatali tilalmának feloldására vonatkozóan a szeptember 15-ig tartó határidő – hangsúlyozta a magyar agrárminiszter Varsóban.

Az öt ország agrárminiszterének tárgyalását követő sajtóértekezleten Nagy István közölte: megállapodást írtak alá, amely "jelzi, hogy Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia továbbra is együttműködik az ukrán gabonaügyben".

"Elfogadhatatlan számunkra a szeptember 15-i határidő" - jelentette ki a miniszter. Hangsúlyozta: ha az Európai Unió (EU) nem hosszabbítja meg legalább december 31-ig ezt a határidőt, Magyarország "minden eszközével megvédi a magyar gazdákat".

"Minden eszközt be fogunk vetni annak érdekében, hogy a magyar gazdák ne szenvedjenek további nagyon súlyos gazdasági terheket" - tette hozzá.

Nagy István elmondása szerint a találkozón megállapodtak abban is, hogy a piaci zavarokat okozó egyéb mezőgazdasági termékek esetében támogatják egymást azokat a kivételezéseket illetően, amelyek "a gazdaság túléléséhez, a gazdák problémáinak kezeléséhez tudnak hozzájárulni".

Uniós szinten az öt ország olyan "közös európai szolidaritást" szeretne kidolgozni, amely "azt segítené, hogy az Ukrajnából származó termékek eljuthassanak a harmadik országokba, ahol a rászorulók nagyon várják őket" - mondta el a miniszter.

Aláhúzta: az öt ország közös fellépése "nem Ukrajna ellen, nem ukrán gazdák ellen irányul", hanem azért van rá szükség, hogy megvédjék a saját gazdáikat.

Fontosnak nevezte azon zavarok kiküszöbölését, amelyek a szolidaritási folyosók működésében jelentek meg. "Hiszen nem lehet az, hogy a drága szárazföldi szállítás miatt a gabona a határ menti országokban ragadjon le" - jegyezte meg.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki részt vett a találkozón, szintén nyomatékosította: Lengyelország szeptember 15-én nem nyitja meg határait az ukrán gabonafélék számára, továbbra is csak ezek tranzitját teszi majd lehetővé. "Vagy az Európai Bizottság beleegyezik a tilalom meghosszabbításáról szóló szabályok kidolgozására, vagy magunk tesszük meg azt," akár egyoldalúan, akár más országokkal együttműködve - nyomatékosította a lengyel kormányfő.

"Kemények leszünk, határozottak leszünk, védeni fogjuk a lengyel gazdákat" - fogalmazott. Kilátásba helyezte: Varsó fellép akkor is, amennyiben más mezőgazdasági termékek esetében észlelne destabilizációs jeleket.

A lengyel kormány álláspontja az, hogy "megakadályozni, módosítani vagy kompenzálni kell mindent, ami árt a lengyel mezőgazdaságnak" - erősítette meg Morawiecki.

Robert Telus lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter olyan jogi és infrastrukturális mechanizmusok kidolgozására szólította fel az EU-t, amelyek "hosszú éveken át fognak működni", mivel ukrán, valamint moldovai termékekkel is "hosszabb ideig lesz dolgunk".

A szerdán aláírt agrárminiszteri megállapodásról Telus elmondta: a dokumentum azt a közös állásfoglalást is tartalmazza, hogy az öt frontország "erőteljesen nyitott a tranzit ügyére".

Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×