eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Pontyokat eresztenek a Balatonba a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkatársai Keszthelyen 2016. február 9-én. A cég előző nap kezdte meg a tavaszi haltelepítést, amelynek során 60 tonna háromnyaras pontyot eresztenek a tóba.
Nyitókép: MTI/Varga György

Itt száradt ki a legtöbb halastó - körkép

Csökkent a haltermelés Magyarországon, a fogyasztás némiképp emelkedett, de még messze van az európai vagy a világátlagtól.

A nyilvántartott 30,042 ezer hektár halastóból 25,514 hektár üzemelt 2022-ben, ami a korábbi évek 90 százalékos üzemelési arányához képest 5 százalékpontos csökkenés – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ágazati jelentéséből. A tófelület kétharmadán termeltek étkezési halat, 21,6 százalékán növendékhalat állítottak elő, 7,8 százalékát pedig ivadéknevelésre hasznosították – írja a vg.hu.

A halászati ágazat 2022-ben az aszály, az orosz–ukrán háború és a megnövekedett energiaárak, valamint az útdíjak októberi emelkedése miatt nehéz helyzetbe került. A rendkívüli szárazság okozta vízhiány leginkább

azokat a Dunántúlon és az Észak-Alföldön található völgyzáró gátas tógazdaságokat sújtotta, ahol patakokból történik a tavak feltöltése, és a vízgyűjtő területen nem esett elég csapadék.

Ezeknél a gazdaságoknál nincs lehetőség szivattyús vízutánpótlásra.

A helyzet annyira rossz volt, hogy egyes helyeken 1-1,5 méterrel alacsonyabban állt a vízszint a szükségesnél - ezekbe a tavakba pedig nem tudták kihelyezni tavasszal a tenyészanyagot, sőt néha arra kényszerültek, hogy a már kihelyezett halat visszahalásszák.

A kedvezőtlen körülmények és a felületcsökkenés ismeretében nem meglepő, hogy tavaly a magyarországi tógazdasági haltermelés az előző évinél 3,3 százalékkal kevesebb, 20 816 tonna volt. Regionális szinten azonban nagyok voltak az eltérések: az Észak-Alföldön például 14 százalékos termeléscsökkenést mutattak ki.

A horgásztatással értékesített hal mennyisége 226 tonna volt, ami 8 százalékos bővülés az egy évvel korábbi 209 tonnához képest.

A tógazdaságokban előállított étkezési célú haltermelés 81,6 százalékát az étkezési ponty adja, évente jellemzően 11-12 ezer tonnát. A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési méretű amur a megtermelt mennyiség 3 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid együttesen) 6,2 százalékát adta 2022-ben. A megtermelt étkezési célú, értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) mennyisége 2022-ben 238,4 tonnát tett ki, ami az előző év adatához mérten több mint 10,5 százalékos csökkenés.

A tógazdasági halászattal ellentétben az intenzív üzemi haltermelés bővülni tudott, a 2021-eshez képest 9 százalékkal. Ezekben az üzemekben 6174 tonna halat állítottak elő, amiből az étkezési célra megtermelt hal mennyisége 4827 tonna volt. Az intenzív termelés 94 százalékát 2022-ben az afrikai harcsa termelése tette ki, ezenkívül jóval kisebb arányban tokféléket, illetve pisztrángot is termeltek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×