Mostanra minden szereplő érzékeli az online csalások számának növekedését. A pandémia kiterjesztette az elektronikus kommunikációt, ezért egyre többen használják a digitális teret, és felerősödtek azok a támadások, amelyek közvetlenül az ügyfeleket érintik – mondta a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Szervezetek Felügyeletéért és Fogyasztóvédelemért felelős alelnöke.

"Nem elsősorban a banki infrastruktúrát támadják a csalók, hanem akár a pénzügyekben járatos vagy nagyon tudatos ügyfelek is áldozatul eshetnek a csalóknak. Az utóbbi időkben egyre kifinomultabb technikákat látunk" – fogalmazott Kandrács Csaba.

Az alelnök kiemelte: összességében stabil és biztonságos a hazai elektronikus pénzforgalom, de vannak olyan trendek, amelyekre oda kell figyelni. A visszaélések aránya a teljes forgalomhoz képest egyelőre elenyésző – bőven 1 százalék alatti –, viszont a csalások mértékének növekedése lépésre készteti a résztvevőket.

2019-ben száz alatt volt a banki átutalásos visszaélések száma, 2020-ban ezer, 2021-ben pedig már 2500 feletti.

Tehát minden évben megtízszereződik az arány. Az MNB alelnöke a csalók módszerei között említette azt, amikor a bűnözők telefonon keresik meg a magánszemélyt bankjuk nevében. Arról tájékoztatják az ügyfelet, hogy gyanús utalást észleltek, és azt kérik tőle, helyezze át technikai számlára a megtakarításait, ez azonban egy hamis számla.

A Magyar Bankszövetség főtitkára előadásában úgy fogalmazott: miénk az adat, nekünk kell megvédeni, megkerülhetetlen viszont az ügyfél bevonása a védekezésbe. Kovács Levente is hozott példákat arra, melyek lehetnek a tipikusan gyanús ügyletek. A kibertámadás veszélyét jelezheti

• az olyan e-mail vagy telefonhívás, ahol sürgetnek minket,
• ha túlságosan jó ajánlatokat kapunk,
• a szerencsejáték-nyeremények különösen akkor, amikor előtte nem is veszünk rajta részt,
• azok az e-mailek, melyekben azt jelzik, a számlánkra jelentős mennyiségű összeg érkezett.

A kibervédelmi összefogás a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete és az Országos Rendőr-főkapitányság közreműködésével jön létre. A KiberPajzs elnevezésű projekt céljai között szerepel többek közt a kiberbiztonsági hatósági és piaci folyamatok elemzése, továbbfejlesztése, a jó gyakorlatok gyűjtése és a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem biztosítása.