Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
324.97
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly
Nyitókép: Pixabay

Így értelmezi a kormány a KSH által közölt béradatokat

"Közel kilenc százalékkal növekedtek a reálkeresetek az év első öt hónapjában, ezzel 113 hónapja töretlenül tart a reálbérek emelkedése Magyarországon" – tudatja közleményében az innovációs tárca.

A járvány, a háború, a háborús gazdasági válság és háborús infláció ellenére tovább nőttek a reálbérek, közel kilenc százalékkal növekedtek a reálkeresetek az év első öt hónapjában, ezzel 113 hónapja töretlenül tart a reálbérek emelkedése Magyarországon – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

A bruttó és nettó bérek egyaránt 18,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a magas bérdinamikához a minimálbér, a szakmunkás bérminimum növekedésén, valamint az előre ütemezett közszféra béremeléseken túl a versenyszféra keresetemelései is nagymértékben hozzájárultak. A fizetések vásárlóerejét védik az árstopok és a rezsicsökkentés fenntartása.

A közlemény szerint 2022. január-májusban a 2010-es év azonos időszakához képest a bruttó keresetek 147,6 százalékkal, a nettó keresetek kedvezmények nélkül 152 százalékkal, a családi kedvezménnyel számolt nettó keresetek pedig csaknem 161 százalékkal emelkedtek. A 2010 és 2021 között a reálkeresetek emelkedése kedvezmények nélkül 66,6 százalék, a kedvezmények figyelembe vételével 72,7 százalék volt. 2021-ig 93,3 százalékkal nőtt az egy gyermeket nevelők kereseteinek reálértéke, a kétgyermekeseké 124,6 százalékkal, a háromgyermekeseké pedig 128,6 százalékkal emelkedett.

Idén januártól közel 20 százalékos emelkedést követően a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra nőtt Magyarországon, ami a régiós országok mindegyikénél magasabbnak számít. A kötelező legkisebb keresetek a 2010-es szint csaknem háromszorosára nőttek, így a minimálbér már magasabb, mint tizenkét éve az átlagbér volt. Idén ismét kétszámjegyű bérnövekedés valósulhat meg, amelyet az év eleji kedvező konjunktúra, a bérminimumok várható emelésének tovagyűrűző hatása mellett a közszféra bérfejlesztései is ösztönöznek.

A foglalkoztatottak száma tavaly nyár óta 4,7 millió körül alakul, Magyarországon többen dolgoznak, mint a rendszerváltás óta bármikor. A munkanélküliségi ráta a baloldali kormányzás utolsó évéhez képest nagyjából a harmadára csökkent. Az álláskeresők számában az elmúlt hónapokban regisztrálták a valaha volt legalacsonyabb értékeket és folytatódik a munkaalapú gazdaság kiépítése, hiszen a kormány kiemelt vállalásai közé tartozik a teljes foglalkoztatás megvédése - olvasható a TIM közleményében.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Nyugdíjguru: csökkenteni lehetne 64 évre a nyugdíjkorhatárt egy átmeneti időre

Farkas András nyugdíjszakértő szerint Magyarországon túlságosan „előre szaladtunk”: miközben felemeltük három évvel a nyugdíjkorhatárt, a várható élettartam csak egy évvel nőtt, ezért egy átmeneti ideig, 2037-ig csökkenteni is lehetne a korhatárt. Utána viszont nagy demográfiai gondok lesznek, 2035-37-től hirtelen sokkal többen mennek nyugdíjba, ezért már most gondolkodni kell az egész nyugdíjrendszer új alapokra helyezésén, mert a mai rendszer, pláne az AI és az átalakuló gazdasági rendszer korában, nem lesz fenntartható.

Félidős választások – Küszöbön Donald Trump rémálma

Négy, korábban republikánus kézben lévő szenátusi mandátumot szereztek meg a demokraták a keddi amerikai félidős választásokon, és több fontos képviselőházi választáson is győztek, így közel kerültek ahhoz, hogy átvegyék az amerikai kongresszus irányítását – jelentette az AP amerikai hírügynökség.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, és az előrejelzések szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, most úgy néz ki, a demokraták a szenátusi többséget is megszerezték. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×