Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A kivilágítatlan Budapest a Föld órája elnevezésű akció közben 2019. március 30-án. A Föld óráját szervező Természetvédelmi Világalap (WWF) minden év márciusának utolsó szombatján, az óraátállítás előtti estén arra kéri a mozgalom támogatóit, hogy egy órára kapcsolják le a felesleges lámpákat és elektromos berendezéseket. A szimbolikus lekapcsolás célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az éghajlatváltozásra, valamint a természeti értékek megőrzésének fontosságára és a fenntartható életmódra.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Miniszterelnökség: legyünk az öt legélhetőbb ország egyike 2030-ra

Az uniós versenyképességi programok nemzetközi konferenciájának ad otthont Budapest.

Magyarország 2020-ban az Európai Unió harmadik legnagyobb kárenyhítő csomagját állította össze; ennek összege meghaladta a 9900 milliárd forintot – mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az uniós versenyképességi programok nemzetközi konferenciáján, Budapesten.

Kiemelte: az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság teljesítménye már most meghaladja a válság előtti szintet. A növekedés mértéke idén elérheti a 6,8 százalékot – tette hozzá.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) mintegy 600 milliárd forintos keretösszeggel járult hozzá a gazdaság újraindításához – jegyezte meg. Köszönetet mondott továbbá az Európai Bizottságnak amiért hozzájárult, hogy a szabad forrásokat a lehető legrugalmasabban juttassák el a vállalkozásokhoz.

A gazdaságpolitika fókuszában a járvány alatt is a növekedés ösztönzése, a beruházások növelése és a versenyképesség javítása áll – húzta alá az államtitkár.

Az Európai Unió új, 2021-től induló programozási időszakáról szólva elmondta, hogy a tárgyalások zajlanak az unióval. A kormány célja, hogy a fejlődni kívánó vállalatok minél gyorsabban pénzhez jussanak, ezért 536 milliárd forintos összeggel az első felhívásokat már megjelentették – mutatott rá.

Az előző pénzügyi ciklushoz képest másfélszeresére emelik a kis- és közepes vállalkozásoknak és a kutatás-fejlesztésre szánt összegeket – ismertette. Utalt arra, hogy a kormány fő célja a vállalkozások hozzáadott értékének a növelése, illetve a fejlesztendő térségek felzárkóztatása.

Beszélt arról is, hogy a 2014–2020-as fejlesztési időszakhoz még számos jelenlegi feladatuk kötődik, a Ginop teljes, 3300 milliárd forintos keretösszegéből eddig 3200 milliárd forint értékben támogattak projekteket. A programok keretében

421 ezer ember képzését, 490 ezer munkahely megőrzését vagy új munkahely létesítését segítették, illetve csaknem 18 ezer mikro-, kis és közepes vállalkozást támogattak

– sorolta.

A korábbi fejlesztési időszak tanulságai, hogy fel kell készülni a váratlan fordulatkora, ezért rugalmasságra van szükség, továbbá egyszerre fontos a kitörési pontot jelentő gazdasági szereplők és a legelmaradottabb régiók támogatása – összegezte a PM képviselője.

Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a konferencián elmondta:

Magyarország elsődleges célja, hogy 2030-ra az öt legélhetőbb ország egyike legyen.

Éppen ezért a kormány prioritásként kezeli a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelését, egyebek mellett a kis- és közepes vállalatok támogatását, illetve a kutatás-fejlesztés és a digitalizáció ösztönzését.

Magyarország elmúlt 10 évének fejlesztési politikája történelmi sikernek tekinthető; ehhez az Európai Unió "bőséges" támogatásai nagymértékben hozzájárultak - vélekedett az államtitkár. Az elért eredmények közül kiemelte többek között azt, hogy 2010 óta egyedülállóan a térségben az ország minden régiója felzárkózási pályán haladt, továbbá egymillió új munkahely jött létre itthon.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

Felsorolni is nehéz, mi minden kötődik az 1776-ban alapított Egyesült Államokhoz az aranyláztól a Super Bowlon és a Terminátoron át Woodstockig, a Big Macig, hogy az iPhone-t, Michael Jacksont vagy a holdra szállást be se mondjuk − és az is kizárt, hogy bárhol máshol lenne olyan, hogy „drive-thru church”. Sok víz lefolyt tehát az elmúlt két és fél évszázadban a Potomac Riveren, és az USA-t okkal tartják számon a mai napig a világ vezető szuperhatalmaként, amely − amellett, hogy a lélegzetelállító természeti csodák otthona − az üzlet, az innováció és a szórakoztatóipar globális zászlóvivőjeként él a köztudatban. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával arra tettünk kísérletet, hogy mérleget vonjunk ebből a hollywoodi fordulatokban bővelkedő eredettörténetből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×