Több adat is napvilágot látott az elmúlt időszakban a webáruházi értékesítőhelyek számáról, de ezek jobbára becslések, levezetett adatok voltak – írja a Blokkk.com, azt is hozzátéve, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartja a fizetési módok alapján az internetes kártyaelfogadó helyeket, ami a legpontosabb képet adhatja az internetes áruházak és szolgáltató helyekről.

A lap megjegyzi, hogy a webáruházi statisztikákban azonban némi keveredésre adhat okot az olyan átvevőpontos értékesítés, amikor a netes rendelés során a vásárló a webáruház saját, hagyományos boltjában kéri az áruátvételt, ami egy úgynevezett kevert megoldás.

Összességében a bankos statisztika szerint egyértelmű a webáruházak térhódítása, hiszen a vásárlások száma megkétszereződött három esztendő alatt:

(MNB – a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő elfogadóhelyek száma.)

Vannak ugyanakkor olyan webáruházak is, teszi hozzá a Blokkk.com, ahol az üzemeltető külföldi székhelyű, magyar nyelvű a honlapja, de egy határon túli bank számlájára fizetünk, amik nincsenek benne az MNB előbbi kimutatásában.

Emellett a hagyományos boltok száma 115 ezer körül mozog, így minden tizedik boltra jut egy webáruház (a hagyományos boltos statisztikában a webáruházak száma nincs benne, de ettől függetlenül egy boltos webáruháznak lehet boltja is és webáruháza is).

Közel 70 százaléka az online vásárlásoknak a hagyományos boltos körhöz, úgy mint az élelmiszer és iparcikk vásárlásához kötődik, a többi különféle szolgáltatás, lásd például ételrendelés, mozijegyvásárlás vagy épp szálláshely-foglalás, a jegybank és a KSH statisztikáit az alábbiként alakulnak:

(MNB, KSH, érték: milliárd forint; MNB: hazai kibocsájtású kártyákkal kifizetett összes webvásárlás, KSH: kiskereskedelembe sorolt webáruházi vásárlás,
szolgáltatás: előbbiek különbsége)

A fentieken túl természetesen a magyar vásárló külföldi webáruházakból is vásárol, nem is keveset, fűzi hozzá a lap, amely számításai szerint ezek együttes értéke a tavalyi év megközelítették a 2500 milliárd forintot.