A múlt év végi előrejelzéséhez képest 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra emelte a gazdaság idei növekedésére (GDP) vonatkozó prognózisát márciusi elemzésében a GKI.

A magyar GDP ezzel megközelíti, de még nem éri el 2019. évi szintjét. A prognózis fő negatív kockázata a járvány okozta érdemi korlátozások áthúzódása a második fél évre, akár Magyarországon, akár a fő kereskedelmi partnereknél. Élénkítő hatású lehet viszont, ha a jövő évi választások közeledte a kormányzatot a költségvetési politika további lazítására ösztönözné - jegyezték meg.

A GKI szerint a foglalkoztatás és a munkanélküliség éves átlagban nagyjából változatlan marad, de az év folyamán javulni fog. A reálkeresetek 2 százalékkal, a fogyasztás 3,5 százalékkal, a beruházások 6 százalékkal emelkednek.

Az infláció a tavalyi 3,3 százalékosról a GKI prognózisa szerint 3,9 százalékosra gyorsul.

A forint árfolyamának éves átlaga az euróval szemben a tavalyi 351 forint után idén legalább 365 forint lehet és nem zárható ki, hogy az MNB szigorításra kényszerül - vélekednek a GKI szakértői.

A külső egyensúly - a várhatóan beáramló EU-transzfereknek köszönhetően - stabil többletet fog mutatni.

Bár a cégek fejlesztéseit jelentős összegű, olcsó források támogatják, a jövőbeni kereslet bizonytalan nagysága és struktúrája miatt sok vállalkozás egyelőre elhalasztja korábban tervbe vett beruházását.

Idén várhatóan az építőipar, az ipar és a szállítás bővül a leggyorsabban, és csak a turizmus-vendéglátás, valamint az ingatlanszektorban várható további visszaesés.

A GKI várakozása szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya a tavalyi 5549 milliárd forintról 3700 milliárd forintra, a GDP 8,1 százalékáról mintegy 6,5 százalékra csökken. A GDP-arányos államadósság 2020-ban 81 százalék lehetett és feltehetőleg 2021-ben is ezen a szinten marad - olvasható a GKI tavaszi előrejelzésében.