A pandémia okozta szituáció egyfelől előtérbe helyezi a társadalmi ügyeket és erősíti az esélyegyenlőség megteremtését – olvasható a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég közleményében. A nemek közötti egyenlőtlenségek ellensúlyozására, a nyitottság ösztönzésére, a küldetés és az értékek által vezérelt vállalati környezet kialakítására most különösen van igény és alkalom. A női vezetők jó kommunikációs és szociális készségei döntő fontosságúaknak bizonyultak a válság ideje alatt. A megkérdezettek 59 százalékaa gondolja úgy, hogy a krízis időszakában javult a munkatársaival való személyes kommunikációja.

A járvány időszaka másfelől kétségtelenül nagy nyomást helyezett a nőkre, mind a távmunkával járó változások, mind pedig a megváltozott életviteli helyzetek (pl. távoktatás, rokonokkal való kapcsolattartás, rekreáció) menedzselésének kényszere miatt – teszik hozzá. A távolról való munkavégzés hatása kettős: egyfelől a digitális kommunikációs és kollaborációs eszközök a munkavégzés földrajzi és időkorlátait jótékonyan rombolják, másfelől azonban a magánélet és a munka relációjában többletterheket is jelentenek – elsősorban a nők számára.

A női vezetők fele a munka és magánélet egyensúlyát tette az első helyre, mint a munkatársi elégedettség legfontosabb kritériumát.

A válaszadók 41 százaléka nem gondolja, hogy a Covid-19 lelassítja az esélyegyenlőség érdekében korábban elindított folyamatokat.

Azonban az is tény, hogy 92 százalékuk ért egyet abban, hogy

még hosszú az út a nemek szerint kiegyenlített menedzsment megvalósulásáig.

A KPMG 52 ország 675 női vezetőjének, akiknek 73 százaléka családanya, bevonásával végezte el 2020 végén Global Female Leaders Outlook kutatását. A kutatás felmérte az üzleti kilátásokat, kihívásokat, a fejlesztési irányokat, a munkatársi elégedettség elemeit és kitért a fizetéssel, egyéni motivációval, megbecsüléssel, karrierkilátásokkal, munkahellyel és munkaeszközökkel kapcsolatos kérdésekre is a koronavírus-válsághoz kapcsolódó vélemények mellett.

Üzleti kilátások és elvárások

• A megkérdezettek 58 százaléka bízik saját vállalatának fejlődésében az elkövetkező 3 évet tekintve, még ha csupán 29 százalék hisz is a globális fejlődésben és 46 százalékuk szerint kifejezetten negatív tendenciák fognak érvényesülni a világban.
• 53 százalék azoknak az aránya, akik szerint a kilábaláshoz a hosszútávú ügyfélkapcsolatok járulnak hozzá.
• 80 százalékuk számolt be arról, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben digitalizálódtak a folyamataik.

A nemek között egyenlőtlenséget és az éghajlatváltozást emelték ki a felsővezetők, mint azt a két legfontosabb területet, ahol a vállalatuk érintett csoportjai felől nyomást éreznek a cselekvésre.

Fenntartható fejlődés

• 42 százalékuk szerint a klímaváltozás megfékezését szolgáló fenntarthatósági lépések a stratégiai döntések szempontjából még hangsúlyosabbak a járvány utáni időszakban.
• 58 százalékuk válaszában a járvány idején átmenetileg elért fenntarthatósági eredményeket – amilyen például a felesleges közlekedés kiiktatása, vagy a megerősített figyelem az egészségügyi és üzletfolytonossági kockázatokra – nem szabad feladni.
• A környezeti (environmental), társadalmi (social) és irányítási (governance), azaz ESG - tényezők ma már elengedhetetlenek a vállalatok hosszútávon is fenntartható növekedéséhez. A válaszadók 48 százaléka véli úgy, hogy az ESG tényezők közül – a járvány hatására – felerősödött és előtérbe került a társadalmi/emberi nézőpont.

Miben vagyunk mi mások?

A KPMG felméréseiben válaszoló magyar női vezetők véleményében megfigyelhető eltérések tanulságosak.

• A leginkább szembetűnő különbség, hogy a magyar női vezetők a humánerőforrás képzésére szánt ráfordításokat sokkal fontosabbnak tartják és messze a technológiai beruházások szükségessége elé helyezik. 45 százalék helyett 71 százalék áldozna inkább humánerő-fejlesztésre, mint digitalizációra.
• Ugyanakkor ez nem válságtünet: a 2019-es felmérésben is hasonló mértékben volt megfigyelhető.
• Míg a globális aggodalmak sorrendje a klímaváltozás, a nemi esélyegyenlőség és az automatizáció miatti munkahelyvesztés, addig Magyarországon az utóbbi kettő megelőzi a klímakockázatot.
• A mi női vezetőink intuitívabbak a világátlaghoz képest. Kritikus helyzetben, ha a kimutatások, statisztikák ellentétbe kerülnek saját korábbi tapasztalatukkal, akkor inkább döntenek intuitív módon.
• Az érvényesüléshez szükséges készségek terén a magyar felsővezetők a személyes kapcsolati hálózat kiépítését és az erős kommunikációs készségeket fontosabbnak tartották, mint a világátlag.
• Személyes erősségeikre irányuló kérdésekre adott válaszaik szerint rugalmasabbnak, empatikusabbnak és éleslátóbbnak tartják magukat.