A magas árak, a csökkenő tranzakciószám (tavaly az előző évhez viszonyítva országosan 8 százalékkal csökkent a lakóingatlan-forgalom a KSH adatai szerint) és a piaci konszolidáció együttes hatására jelentősen, az OTP Ingatlanpont 2020. januári adatai szerint a fővárosban és a megyeszékhelyeken egy év alatt a harmadával javult a vásárlók alkupozíciója.

Az is igaz, hogy ebben az időszakban is voltak olyan területek, ahol az eladók helyzete erősödött. A koronavírus megjelenésének a várakozások szerint tágítania kellett volna az alku lehetőségét, de a gyakorlat mást mutat,

a járvány hatása vegyesen csapódott le a lakáspiacon.

A jelek szerint sok eladó arra vár, hogy tisztuljon a kép, lassuljon a fertőzés terjedése, esetleg véget érjen a – sérülékeny csoportok számára éppen a napokban fél évvel meghosszabbított – hiteltörlesztési moratórium.

„A június és augusztus között rögzített forgalmi adataink azt mutatják, hogy ahány ingatlan és élethelyzet, annyiféle alku. Az utoljára meghirdetett ár és a szerződéses vételár közötti különbség, vagyis az elérhető engedmény mértéke most is döntően attól függ, hogy sürgős-e az eladás, milyen a kínálat az adott településen vagy környéken, van-e megfelelő kereslet a meghirdetett ingatlanra. Friss tapasztalatunk, hogy a korábbiakhoz képest minden vizsgált településtípusban

erőteljesebben befolyásolta az alku folyamatát az ingatlan állapota.

Felújítandó lakásoknál, házaknál nagyobb engedményt tudtak kicsikarni a vevők” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A fővárosban a 2019 novemberétől 2020 januárjáig tartó időszakhoz képest a nyári hónapokban 4,4-ről 4,5 százalékra bővült, a megyeszékhelyeken viszont 6,9-ről 5,4 százalékra csökkent az elért árengedmény mértéke az OTP Ingatlanpont közvetítésével eladott lakóingatlanok esetében. Az egyéb városokban és falvakban 6,1-ről 7,2 százalékra nőtt a tér az alkura.

A megyeszékhelyeken mindhárom vizsgált lakóingatlan-típusnál (családi/iker/sorház, nem panel lakás, illetve panellakás) szűkültek az árengedmény lehetőségei. Ennek hátterében az az évek óta megfigyelhető folyamat húzódhat meg, miszerint a vevők – és ezen belül is az egyre kisebb arányban, de még mindig nagy számban jelen lévő befektetési céllal vásárlók – a drágább területek (Budapest) felől az olcsóbb (vidéki) városok irányába mozdultak el.

A fővárosban az – elmúlt hónapokban egyértelműen keresettebb – családi házakra, míg az egyéb városokban és falvakban a nem panel lakásokra lehetett kisebb eséllyel alkudni,

a másik két kategóriában javult a vevők helyzete a járványhelyzet előtti időszakhoz képest.

Próbálkozni mindenképpen érdemes, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a folyamatnak két szereplője van, és megesik, hogy az eladó nyer, méghozzá nagyot, akár 50 százalékot a meghirdetett árhoz képest. Az OTP Ingatlanpont adatai szerint

• az országos győztes az a tulajdonos, aki egy Somogy megyei községben nyáron 4,5 millió forintért adott el egy év elején még 3 millióért meghirdetett házat.
• A vevői oldalon elért legnagyobb árengedmény még ennél is kiugróbb, 57 százalékos; egy alföldi városban vettek megegy 4,6 milliós, már egyszer csökkentett irányáron kínált házat végül nyáron 2 millióért.

Budapesten is voltak kirívó esetek. A VIII. kerületben egy hónap alatt, a meghirdetett árhoz képest 12 százalékkal drágábban kelt el egy (nem panel) lakás, de volt példa 43 százalékos áresésre is ugyancsak ennyi idő alatt egy IX. kerületi (szintén nem panel) lakóingatlan értékesítésekor.

A megyeszékhelyeken nem voltak ekkora kilengések, az eladói rekordot egy alföldi nagyváros tartja, ahol egy hónap alatt 14 százalékkal ugrott meg egy lakás ára, a legjobban alkudozó vevő címét pedig az a vásárló érdemelné ki, aki nyáron 28 százalékkal nyomta le egy családi ház utolsó irányárát a régió egy másik nagyvárosában.