Leszakadástól tart és határozott döntéseket sürget Magyarország jövője érdekében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb, a Növekedés.hu oldalon közzétett írásában, amelyben összeveti a lengyel és a magyar gazdasági-politikai fejlődés párhuzamait és értékeli a korábbi, valamint a 21. század előttünk álló kihívásaira adott országszintű válaszokat.

A két ország közti hasonlóságokat a történelmi párhuzamok mellett abban látja, hogy mindkét ország társadalma alapvetően individuális - vagyis az egyéni érdek rendre megelőzi a közösség érdekeit - és szerinte ez lehet a döntő a jövő megnyerése szempontjából is, mivel az elmúlt 50 évben, mint írja, az európai individuális nemzetek és közösségek (bajorok, svábok, lombardok, toszkánok, tiroliak, katalánok, baszkok, írek, skótok) mind felemelkedtek.

Megállapítja azt is, hogy 1990 óta számos tekintetben azonos gazdasági pályán haladt a két ország, mindkettőnek voltak hibás gazdaságpolitikai döntései is, de a 2008-as válságból jobban jöttek ki a lengyelek.

És bár 2019-re az egy főre eső fejlettség terén Matolcsy György szerint Magyarország újra visszaelőzte a lengyeleket, a rendszerváltáskori előnyünket nem tudtuk visszaszerezni.

A 21. század koronavírus előtti három nagy kihívására ugyancsak eltérő válaszokat ad a két ország. Geopolitikai téren a kihívást az atlanti korszak végének és az eurázsiai korszak indulásának az ütközésében látja a jegybankelnök, valamint a nemzetállamokból álló EU és egy Európai Egyesült Államok közötti koncepcionális ütközésben. Utóbbinak értékelése szerint része az is, hogy a keleti tagállamok felemelkednek, lényegében a déliek helyére.

A lengyelek erős USA-szövetséggel, egy nemzetállami EU-tagsággal, a V4 együttműködéssel, egy orosz-lengyel patthelyzettel és a Kínával való korlátozott gazdasági együttműködésben látják biztosítottnak a jövőt. Ezzel szemben Magyarország inkább egy „egyensúlyi ötszög” megteremtésén dolgozik, amely érdekeltté teszi az USA, Németország, Oroszország, Kína és Törökország politikai és üzleti vezetését a magyar sikerben. A többi válaszunk azonos lesz a lengyelekével Matolcsy György szerint.

A technológiai kihívások megoldásaként a lengyelek erős amerikai tőke- és tudásimport mellett teszik le a voksukat, míg a magyarok inkább egy német-magyar, valamint ázsiai-magyar ipari és egy amerikai-magyar szolgáltatási együttműködésben bíznak. Pénzügyi téren mindkét ország erős önálló pénzügyi politikát folytat majd a nemzeti fizetőeszköz megőrzésével, a pénzügyi rendszerek digitalizációja, illetve a bankrendszer erősebb hazai tulajdonú hányadának megőrzése mellett.

Matolcsy György szerint a nemzeti önállóság megőrzésének négy fő eleme lesz a 21. században: ezek az aranytartalék, az energiabiztonság, a mezőgazdaság-élelmiszeripar biztonsága, valamint saját vezető ipari technológia kiépítése. Mint írja, az első háromra azonos a két ország válasza, de a negyedik forrás még mindkettőnél hiányzik.

A siker kulcsa pedig az lesz, hogy minél inkább összeegyeztethető legyen az individualista társadalomban az egyén és a közösség érdeke. A bankelnök értékelése szerint a lengyelek megoldása már hatékonyan működik: erős nemzettudattal, erős érzelmi és vallási forrásokkal, hatékony állami és üzleti eszközökkel egy új középhatalmat építenek a németek és oroszok között, amerikai szövetségben.

A jegybankelnök úgy látja, a magyar válasz még nem világos,

úgy fogalmaz, hogy "mintha nem döntöttük volna el, hogy régi országot építünk, vagy újat is, vállaljuk-e a hatékony válaszokat a nagy kihívásokra, vagy nem, közösek-e az itthon együtt élők céljai, vagy nem, hatékony legyen az állam, vagy csak használható, remélünk, vagy hiszünk is, versenyt akarunk nyerni, vagy csak részvételt."

Ezért újra figyelmünkbe ajánl egy Széchenyi idézetet: „A múlt elesett hatalmunkból, a jövő urai vagyunk."